A kormányfő újságírók előtt elmondta: a NATO egyik fontos kérdése a jövőt illetően, hogy a tagállamok milyen gazdasági állapotban vannak, és mennyi pénzt tudnak fordítani katonai kiadásokra és fejlesztésekre. Egyetértettek a főtitkárral abban – folytatta Orbán Viktor –, hogy bár kétségkívül válság van, de nem szabad feladni a korábban elért biztonsági szintet és azokat a megállapodásokat sem, amelyek szerint „a biztonsági képességeinket magas szinten fogjuk tartani”.
Elmondta a főtitkárnak azt is, hogy nemcsak a nemzetközi elkötelezettségek miatt, hanem „saját nemzeti érdekeink okán is nekünk fejleszteni kell a hadsereget”, értéknek kell tekinteni a hadsereget és a NATO-n belüli katonai együttműködés rendszerét. Nincs ugyanis erős ország tiszteletre méltó hadsereg nélkül, így Magyarországnak is szüksége van egy itthon és a világban tiszteletet kiérdemlő hadseregre – jelentette ki Orbán Viktor, megjegyezve, hogy az ehhez szükséges feltételeket a kormánynak kell megteremtenie.
Jelezte, körülbelül ezer magyar katona dolgozik a NATO és más nemzetközi szervezetek kötelékében. „Megerősítettük az Afganisztánra vonatkozó elkötelezettségünket. Korábban is azt mondtuk, együtt megyünk be, együtt jövünk ki” – fejtette ki a tárgyalásról szólva a miniszterelnök, közölve, hogy „fenntartjuk a koszovói katonai jelenlétünket”. Végül a főtitkár figyelmébe ajánlotta, hogy bár a NATO bővítése most kétségkívül akadályokba ütközik, de fenn kell tartani a szervezet nyitottságát, készségét új tagállamok bevonására. Ezért Orbán Viktor kérte, hogy a következő NATO-csúcson foglalkozzanak a bővítés kérdésével.
Magyarország 2014 vége után, a jelenlegi NATO-misszió mandátumának lejáratát követően is kész szerepet vállalni Afganisztánban – mondta Áder János köztársasági elnök január 17-én, Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkárral folytatott megbeszélését követően. Az elnök egyébként személyesen is ellátogatott a térségbe, ahol azt tapasztalta, hogy elismeréssel beszélnek a magyar katonák teljesítményéről, emberségességük miatt őket kedvelik leginkább az afgán civilek.
Hende Csaba szerint harcértékben ma már össze sem hasonlítható a Magyar Honvédség a tíz évvel ezelőtti önmagával.
Anders Fogh Rasmussen úgy nyilatkozott, hogy elismerésre méltó Magyarország erős elkötelezettsége a transzatlanti szövetségben, a NATO-ban. A szervezet főtitkára méltatta a magyar csapatok Afganisztánban és Koszovóban végzett munkáját, mint mondta, professzionálisan és eltökélten szolgálnak. Az afganisztáni misszióval kapcsolatban kiemelte: a magyar csapatok nagy segítséget nyújtanak az afgán erők kiképzésében és felkészítésében, így kulcsszerepet játszanak abban, hogy a helyi erők egyre jobb képességekkel rendelkeznek.
Az afgán hadsereg kezdi átvenni a vezetést az ország egészében, így a nemzetközi ISAF-erők harcoló szerepkörből támogató szerepbe kerülnek át – fogalmazott. Hozzátette: 2014-ben az ISAF-misszió befejeződik, utána az afgán erők támogatása, a tanácsadás kerül előtérbe.
A NATO főtitkára felidézte: délelőtt látogatást tett Pápán, ahol jó példáját látta annak, hogy az országok együttműködve olyan eredményeket érhetnek el, amelyekre külön-külön nem lennének képesek.
Anders Fogh Rasmussen gratulált Magyarországnak ahhoz, hogy átvette a visegrádi csoport elnökségét, és kiemelte: az ilyen regionális együttműködések a NATO és az EU érdekeit is szolgálják, és különösen jelentősek, amikor az országok olyan nehéz helyzetben vannak, mint a jelenlegi válság idején.
