Néha talán azt is hihetjük, az MNO-nak külön blogja van a hamarosan megújuló Várkert bazár egykor impozáns épületegyüttese témájában. Őrfi József az Égigérőben lelkiismeretesen foglalkozik a világ száz legveszélyeztetettebb műemlékének egyikével, rengeteg olvasó nagy örömére. Vannak viszont olyanok is sokan, akiket nem érdekel ilyen mélységig a budai palota alatti bazár ügye, vagy csak annyit fog fel az egészből, hogy „jövő év március 31-én kész lesz a Várbazár”. Mindkét embertípusnak fontos ezért a csütörtöki nap, amikor a Várkert bazár három építője, kiállva a helyszínen, az ismert folyamatokon túl egy-két fontos tényre is rávilágít.
Nos, a hurráoptimizmus és a kézlegyintés sem indokolt a mai helyzetben, utóbbit már – túl a tervezésen, de a kivitelezésnek még csak a hajnalán – jórészt tudjuk, miért, de Potzner Ferenc, Pottyondy Péter vezető tervezők és Dévényi Tamás belsőépítész, a Közti három munkatársa most összefoglalta.
2014 tavaszára a jelenleg még mindig hivatalos tervek szerint befejeződik a neoreneszánsz kert rekonstrukciója és a kész épületegyüttes. Részletek a Várkertbazárinfón.
Déli paloták, déli bazársor és pavilon, föld alatti rendezvényterem, a gloriett és a rámpák, északi bazársor, testőrpalota, öntőház udvar, gyalogos közlekedési tengely – tegyen virtuális túrát az új Várkert bazárban!
„Az a törekvésünk, hogy a Várkert bazárt a legteljesebben és leghitelesebben helyreállítsuk, az utolsó órákban indult el” – mondja Potzner (a vele korábban készített interjúnkat itt olvashatja), aki építészművészet-történészként a Várban már a ma látható Sándor-palota keletkezésénél is bábáskodott. Fontos dolognak tartja ugyanakkor a bazáron kívül a kert helyreállítását és a terület bekapcsolását Budapest vérkeringésébe a közlekedési kapcsolatok és az új funkciók létrejöttével.
Az építészeti koncepció lényege az volt, hogy az Ybl és Hauszmann világa által létrehozott harmonikus egységet újjáélesszék. A tereprendezés során előbukkant török és barokk kori kamrákat viszont emiatt – rövid, de alapos régészeti munka után – el kell gereblyézni. A „régi jó dolgok” kényszerű bontásáért aggódók szívébe újabb kés, hogy – mint Potzner mondja – „formavilágában kortárs megfogalmazásokat” fognak használni ahhoz, hogy használható és élő legyen majd a terület. Nem nagy kockázat kijelenteni, az aggodalmaskodók fognak a végén a leghangosabban tapsolni, ami egyébként nem baj.