Néha talán azt is hihetjük, az MNO-nak külön blogja van a hamarosan megújuló Várkert bazár egykor impozáns épületegyüttese témájában. Őrfi József az Égigérőben lelkiismeretesen foglalkozik a világ száz legveszélyeztetettebb műemlékének egyikével, rengeteg olvasó nagy örömére. Vannak viszont olyanok is sokan, akiket nem érdekel ilyen mélységig a budai palota alatti bazár ügye, vagy csak annyit fog fel az egészből, hogy „jövő év március 31-én kész lesz a Várbazár”. Mindkét embertípusnak fontos ezért a csütörtöki nap, amikor a Várkert bazár három építője, kiállva a helyszínen, az ismert folyamatokon túl egy-két fontos tényre is rávilágít.
Nos, a hurráoptimizmus és a kézlegyintés sem indokolt a mai helyzetben, utóbbit már – túl a tervezésen, de a kivitelezésnek még csak a hajnalán – jórészt tudjuk, miért, de Potzner Ferenc, Pottyondy Péter vezető tervezők és Dévényi Tamás belsőépítész, a Közti három munkatársa most összefoglalta.
2014 tavaszára a jelenleg még mindig hivatalos tervek szerint befejeződik a neoreneszánsz kert rekonstrukciója és a kész épületegyüttes. Részletek a Várkertbazárinfón.
Déli paloták, déli bazársor és pavilon, föld alatti rendezvényterem, a gloriett és a rámpák, északi bazársor, testőrpalota, öntőház udvar, gyalogos közlekedési tengely – tegyen virtuális túrát az új Várkert bazárban!
„Az a törekvésünk, hogy a Várkert bazárt a legteljesebben és leghitelesebben helyreállítsuk, az utolsó órákban indult el” – mondja Potzner (a vele korábban készített interjúnkat itt olvashatja), aki építészművészet-történészként a Várban már a ma látható Sándor-palota keletkezésénél is bábáskodott. Fontos dolognak tartja ugyanakkor a bazáron kívül a kert helyreállítását és a terület bekapcsolását Budapest vérkeringésébe a közlekedési kapcsolatok és az új funkciók létrejöttével.
Az építészeti koncepció lényege az volt, hogy az Ybl és Hauszmann világa által létrehozott harmonikus egységet újjáélesszék. A tereprendezés során előbukkant török és barokk kori kamrákat viszont emiatt – rövid, de alapos régészeti munka után – el kell gereblyézni. A „régi jó dolgok” kényszerű bontásáért aggódók szívébe újabb kés, hogy – mint Potzner mondja – „formavilágában kortárs megfogalmazásokat” fognak használni ahhoz, hogy használható és élő legyen majd a terület. Nem nagy kockázat kijelenteni, az aggodalmaskodók fognak a végén a leghangosabban tapsolni, ami egyébként nem baj.
Pottyondy Péter építész igen figyelemreméltó kijelentéssel kezd: „reményeink szerint egy év múlva” lesz kész az EU által 6,7 milliárd forintnyi euróval támogatott fejlesztés. Ez – július közepe lévén – kicsit más dátum, mint amiről egész idáig szó volt. A kormánybiztos Zumbok Ferenc eddig azt az álláspontot képviselte, hogy március 31-éig kész lesz minden, ez egyébként – úgy tudni – az uniós támogatás feltétele is. Egyszerűsítsük le a kérdést: mikor látja be a kormányzat, hogy a kész létesítményt nem tudja március 31-én, csak nyáron átadni a nagyközönségnek?
– Most már hivatalos: fejlesztik a Duna menti területeket Budapesten (cikksorozat)
– Újabb fejlesztések a Várban
– Unokáink is látni fogják a bazárt
– Új közösségi központ Budán a bazár
– A kerületiek véleménye, közmeghallgatás
– Állagmegóvási munkák is mennek a Várban
Létesítmény: Pottyondy beszélt a 900-1000 férőhelyes, multifunkciós rendezvényteremről, amelynek jelenleg a helye van meg a mellé rendelt, 4,5 méter belmagasságú, 298 férőhelyes mélygarázs gödrével együtt – utóbbi alkalmas lesz turistabuszok és 7,5 tonnás díszletszállító kamionok fogadására is. Világos, hogy a teremmel kapcsolatban mindent végiggondoltak, megfelelő méretű lesz az előcsarnok, a ruhatár, lesz büfé és a teremhez tolmácsfülkék, illetve ha a helyzet úgy kívánja, catering-háttérre is lesz helyiség, a „küzdőtéren” le lehet majd ültetni több száz vacsoravendéget.
A jelenlegi gödör kiásása egyébként sem volt középső csoportos homokozás: az a márga, amelyet ki kellett szedni hozzá, sok-sok vetődést tartalmazott, a régészeti leletekről és a kék hírekben szereplő bombákról nem is beszélve. A terem – mint Potzner az MNO-nak elmondta – az utca felől egyáltalán nem fog látszani, s mint Pottyondy hozzátette, a légtechnikai és menekítési létesítményeket is teljesen bele fogják olvasztani a felszínbe.
Dévényi Tamás belsőépítész a küllemről azért elmondta, egy úgynevezett rozsdásacél nevű anyagot fognak használni, amely igen népszerű szerte a világon a műemlékvédelemben, kiválóan idomul a kőhöz és a növényzet színéhez is. Beszélt továbbá arról, hogy lesznek nyílt és titkos feljárók is a Duna partjáról a kertbe, a titkos szót viszont azonnal kijavította kalandosra, vadregényesre.
A teremhez ő is hozzászólt: hatméteres ajtajai lesznek, melyek külső fala az előtér felé teljesen fehér lesz; Schedel világkrónikájának ismert vári részlete borítja majd – ez a legrégebbi (középkori) ismert, teljes vároldal-ábrázolás. Már emiatt is több lesz, mint például a Millenáris hasonló léptékű színházterme, de a falba – betartva az akusztikai kritériumokat – olyan ledlámpákat építenek, amelyek a legkülönfélébb karakterű események befogadására alkalmassá teszik a Vár gyomrát, ahonnan akár egy-egy előadás szünetében is fel lehet majd szökni a felszínre egy rozé társaságában.
Dévényi a már meglévő, csak felújítandó részekkel kapcsolatban amondó: „Az értő számára mesélni fog a múltról, a nem értő számára pedig figyelemfelkeltő, ami elveszett, nem lesz meghamisítva”.
A valóság olykor egyébként alig egy kattintásra van, sokszor mégis ez a legnagyobb távolság. A Várkert Bazár ráncfelvarrásáról a Várkertbazárinfó.hu honlapon folyamatosan tájékoztatják a közvéleményt.
