– Ezekhez a párhuzamokhoz nem tartozik hozzá, hogy a Bajnai-egyvelegnek éppúgy kiváló a sajtója, mint az SZDSZ-nek volt?
– Ez a sajtó ugyanaz, mint az akkori, a különbség elhanyagolható. A Jobbikon kívül minden erőt megkísérelnek baloldaliként feltüntetni, ezzel is segítve egyfajta népfront kialakulásának illúzióját. Egy szubjektív megjegyzés kikívánkozik belőlem a média alakváltó liberalizmusa kapcsán. Amikor a Farkasházy-féle szárszói találkozón részt vettem 1994-ben, azt kérdezték tőlem: hogy lehet valaki baloldali? Nem tévedés: már az MSZP által megnyert választás utáni nyárról beszélünk. Jól illusztrálja mindez, hogy számukra a baloldaliság nem jelent semmit, csak ideiglenes karrierideológiául szolgál. Az akkori MSZP még nem látszott számukra olyan jó üzletnek. A programjuk annyiból áll, hogy a Fidesz távozzon a hatalomból. Se kérdéseik, se válaszaik, se alkalmas embereik nincsenek. Kizárólag a hatalom megragadása érdekli őket. Az MSZP ugyanezt a kaotikus képet mutatja. Azt hiszem, ez az értelmiségi vagy magát annak tartó csoport úgy véli: az ő politikai kompetenciájuknak nincs határa. Ezért formálnak jogot arra, hogy döntsenek, ki lehet az ellenzéki miniszterelnök-jelölt és ki nem.
A teljes interjút a Magyar Nemzet csütörtöki számában olvashatja.
(Megyeri Dávid)
