A felvételizők közül 5719-en jelöltek meg alapképzést, 1058-an felsőoktatási szakképzést, 843-an mesterképzést, 511-en pedig osztatlan képzést. A legtöbben az idén is levelező munkarendben szerettek volna továbbtanulni – összesen 3983-an –, a nappali képzést is 3630-an választották.
Az alapképzések közül a legtöbben idén is a gazdálkodási és menedzsment szakot jelölték meg, míg a mesterszakok között az egészségügyi menedzserképzés bizonyult a legnépszerűbbnek.
Ismert, a nyár eleji felsőoktatási felvételik során a gépészmérnök, mérnökinformatikus szakokra jelentkeztek a legtöbben, ami összhangban van a kormányzati törekvésekkel. A kormány teljesítette vállalásait, 55 ezer hallgatónál többet, 59 ezret vettek fel az államilag finanszírozott felsőoktatási intézményekbe – mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának felsőoktatási államtitkára. Az első helyre a jelentkezők 55 százalékát vették fel, a további helyekre 20 százalékot, amit jó aránynak tart.
„Bizonyos tanári szakok esetén az elmúlt évekhez képest a többszörösére nőtt az érdeklődés. Hasonló elmozdulás figyelhető meg a mérnöki, műszaki pályán is, amit ugyancsak többen választottak, mint korábban. A legfontosabb változás egyébként az, hogy a jövőben a hallgatói választás lesz az állami ösztöndíjak legfőbb elosztási szempontja, nem lesznek előre meghatározott férőhelyek. Lássuk be, nem az a fontos, hogy az egyetem és a főiskola jól érezze magát, hanem hogy a végzett hallgató boldog és elégedett ember lehessen” – értékelt a Magyar Nemzetnek korábban Klinghammer István felsőoktatási államtitkár.
