Haláleset miatt időközi választást tartanak szeptember 8-án a váci 2-es számú választókörzetben. 2010-ben ebben a körzetben a Fidesz jelöltje a szavazatok 34,57 százalékával diadalmaskodott, a KDNP aspiránsa 27,06, az MSZP politikusa pedig 24,98 százalékot gyűjtött össze. Jól látszik, hogy a körzet erősen jobboldalinak számított 2010 őszén, mivel a jobbközép erők több mint 60 százalékot gyűjtöttek össze, de a külön indulás miatt a szocialisták is befuthattak volna.
Jelenleg még csak az ajánlószelvények gyűjtése zajlik Vácon, és nem lehet pontosan tudni, hogy hány jelölt száll majd ringbe, így is az országos politikát befolyásoló események történtek a Pest megyei településen. Augusztus 1-jén arról számoltunk be, hogy a szeptember 1-jei szigetszentmiklósi időközi választásra összeállt a Gyurcsány–Bajnai–Mesterházy koalíció, a váci választási bizottság július 26-ai határozatából pedig az derül ki, hogy Terényi Attilát, az MSZP–DK közös jelöltjeként vették nyilvántartásba.
Az újabb sima balliberális ellenzéki összefogást látva még jobban az az ember érzése, hogy csupán színjátékot láttunk az elmúlt hetekben zajló tárgyalások kapcsán. Az MSZP, a DK és a Bajnai vezette Együtt–PM szövetség között jóval kisebbek az ellentétek, mint amiről a sajtó cikkez, és éles választási helyzethez közeledve teljesen biztosra vehető, hogy a szereplők korábbi mondataikat is háttérbe téve készek az együttműködésre, valamint adott esetben a kormányalakítás is gyorsan menne.
Az MSZP és a Gyurcsány-párt együttműködése egyébként nem új keletű, mivel az április 7-ei monori időközi választáson már együtt indult a két baloldali alakulat. Akkor 15,04 százalékot sikerült összegyűjteniük, míg például a jobbikos jelölt 29,02, a Fidesz pedig 55,94 százalékot ért el. Sikeresnek tehát nem volt tekinthető az együttműködés, mivel a balliberálisoknak így sem volt semmi esélyük, hogy a kormánypártot akár megszorítsák. Kérdés, hogy a váci körzetben milyen hatása lesz annak, hogy Gyurcsány is része a győzelemre törő koalíciónak.
A szigetszentmiklósi választás előtt még augusztus 12-én tartanak időközi választást egy tízezer főnél népesebb településen, de ott a balliberális ellenzéki erők közül egy sem száll ringbe. Az MSZP-s vezetésű Nyírbátorban a szocialisták nem indítottak jelöltet. Török Zsolt, az MSZP szóvivője a Magyar Nemzetnek azzal indokolta a távolmaradást, hogy az olyan településeken, ahol „nem elsősorban a pártszimpátia mentén” oszlik meg a lakosság, nem szeretnének pártszempontokat érvényesíteni. Az Együtt–PM szövetség pedig mindössze annyit közölt: „maximálisan tiszteletben tartják”, hogy Baracsi Balázs János független jelölt nem egy párt vagy pártok támogatottjaként indul, és meggyőződésük az is, hogy „mind a kormánypárti, mind a szélsőjobboldali kihívóval szemben jobb alternatívát kínál a nyírbátori embereknek”.
2013-ban a tízezer főnél népesebb településeken a szocialisták sorban szenvedték el a vereségeket. Szentendrén a város korábbi MSZP-s polgármesterét indították, de így is vesztettek, Dunakeszin pedig a Bajnai Gordon vezette Együtt 2014 és a Jobbik jelöltje is megelőzte őket. Mint fentebb szó volt róla, Monoron az MSZP a Demokratikus Koalícióval is összefogott, de az utolsó helyen végzett. Április 21-én Barcson a szocik már el sem indultak, így a Fidesznek az egységes ellenzéki jelöltként induló Jobbikkal kellett szembenéznie, és végül simán győzött a kormánypárt.
Az évtizedekig baloldali bástyának számító Komlón elképesztően hatalmas vereséget szenvedett az MSZP május 12-én, mivel a Fidesz–KDNP által támogatott Lungo Drom-os jelölt több mint 55 százalékot szerzett, míg a szocialisták éppen csak átlépték a 30-at. Berettyóújfaluban május 12-én szintén önkormányzati képviselőt választottak, ahol csupán 19,6 százalék szavazott, de a voksoláson a Jobbikon kívül egyetlen parlamenti párt sem indult. A radikális jobboldali alakulat csupán 15,26 százalékot ért el, 2010-ben viszont még 22,5 százalékot szerzett. Solymáron júniusban az MSZP el sem indult, a Fidesz–KDNP jelöltje 50 százalék fölött szerepelt.
