Városok rangsora: Győr és Érd az élen

A megyei jogú városok népszámlálási adatait vette górcső alá a KSH, sok érdekesség derült ki.

A 2011-es népszámlás legfőbb adatinak nyilvánosságra hozását követően a szélesebb közvélemény figyelme már egyáltalán nem irányul az adatok mélyebb megismerése felé. Mivel azonban az ördög a részletekben rejlik, érdemes a számok mögé nézni, és más nézőpontból is vizsgálni a tíz év alatt lezajlott változásokat. A KSH legfrissebb kiadványában a megyei városokat vette górcső alá, amelyből jelenleg 23 van.

A népszámlálás eszmei időpontjában, 2011. október 1-jén az ország lakosságának 20 százaléka élt megyei jogú városban. A legnépesebb ezek közül Debrecen, ahol a lakosságszám meghaladta a 211 ezer főt, Szegeden és Miskolcon 168 ezren, Pécsett 156 ezren éltek. A legkisebb népességszámot Szekszárd mondhatta magáénak 34 300 lakossal. A 2001-es népszámláláshoz képest a megyei jogú városok népessége összességében 2,8 százalékkal csökkent, amely az országos értéknél kissé nagyobb népességfogyást jelent. Ez időszak alatt mindössze hat megyei jogú város lakónépessége növekedett. A legdinamikusabban Érd lakossága nőtt (12 százalékkal), majd Soproné (7,8 százalékkal) és Kecskemété (3,4 százalékkal) – derült ki a KSH összesítéséből.

A kedvezőtlen természetes népmozgalmi folyamatok és az elvándorlás következményeként a legerőteljesebb csökkenés Dunaújvárosban, Salgótarjánban és Miskolcon volt: ezek a városok lakónépességük 9-12 százalékát vesztették el tíz év alatt. Az elmúlt tíz évben Székesfehérváron, Dunaújvárosban és Miskolcon volt a legerőteljesebb az elköltözés. A megyei jogú városokban összességében tovább nőtt az időskorúak és csökkent a gyermekkorúak száma és aránya.

A megyei jogú városokban a gazdaságilag aktív népesség 11,3 százaléka volt munkanélküli, ez kedvezőbb, mint az ország egészéé. Salgótarjánban a gazdaságilag aktív személyek 20, Miskolcon 15,5, Sopronban viszont csak 6,5 százalékának nem volt munkája a népszámlálás időpontjában. A népszámlálási adatok szerint a fiatalok elhelyezkedése Szegeden a legnehezebb, ahol a munkanélküliek 10,7 százalékát tették ki a pályakezdők, de Debrecen (10,3 százalék), Nyíregyháza (9,4 százalék), Dunaújváros (9,3 százalék) és Szekszárd (9,2 százalék) esetében is magas az arányuk. A legkedvezőbb helyzetben Tatabánya volt 5,5 százalékos arányával. Salgótarjánban a legnehezebb az elhelyezkedés, minden ötödik állástalan négy éve vagy régebben keres munkát – közölte a statisztikai hivatal.

A bérkülönbségek a megyei jogú városok között is jelentősek. A legmagasabb bruttó átlagbért (255 ezer forintot) Győrött, a legkevesebbet (175 ezer forintot) Hódmezővásárhelyen keresték a dolgozók. A bruttó keresetek az előző évihez képest a megyei jogú városokban átlagosan 4,1 százalékkal növekedtek, a legtöbb városban 3-5 százalék közötti béremelkedés volt jellemző. Ennél nagyobb keresetnövekedést hat város – Érd, Kecskemét, Salgótarján, Eger, Győr, Tatabánya – ért el, közülük a legkiemelkedőbben, 13 százalékkal az érdi kerestek nőttek.

A beszélt nyelvek között az angol túlsúlya mind az országban, mind a megyei jogú városokban megfigyelhető, azonban az osztrák határhoz közelebb fekvő Sopronban és Győrött, valamint Nagykanizsán és Szekszárdon a németet többen beszélik, mint az angolt. Az előző kettőtől messze elmaradva a harmadikként a legtöbben az oroszt ismerik. Országos szinten az idegennyelv-ismerettel rendelkezők 7,4 százaléka, a megyei jogú városokban 7,5 százaléka érteti meg magát oroszul – szerepelt a KSH legfrissebb kiadványában.

• Szinte lehetetlen megállítani a népességcsökkenést

• Nők és férfiak: ki tesz keresztbe kinek?