A bringások világában már csak ilyen gyorsan megy ez. Idén márciusban hét, kerékpározással (is) foglalkozó szervezet létrehozta a Kekét (Kerékpáros Kerekasztal), és alig telt el a nyár, máris összeraktak egy chartát, ami arra lesz jó, hogy a kormánynak „ingyen” tanácsokat adjon a kerékpárosbarát közlekedésfejlesztéshez szükséges uniós pénzek minél okosabb lehívásához.
A chartának komolyságot adva maga a kormány képviselője, Völner Pál is megjelent az aláíráskor – ő vezeti a kabineten belül a közlekedés területét államtitkárként.
– Gratulálok a chartához; az akarat mindig megvolt, hogy hasonló célokra legyen forrás, akár átcsoportosítással, akár a gazdasági, területi operatív programokon keresztül, és a turisztikai, közlekedésbiztonsági fejezetek is megnyílnak erre – fogalmazott az aláírás előtt Völner Pál államtitkár, aki az MNO-nak azt is elmondta, a hamarosan lezáruló EU-s költségvetési ciklus után összesen 150-200 millió eurót találunk majd a felhasznált kerékpárosinfrastruktúra-összeg rubrikában.
Szerinte a kerékpáros ügyek egységes képviseletében eddig is segítségre volt Garancsi István miniszterelnöki megbízott munkája. A szólított ember a Magyar Természetjárók szövetsége nevében ragadott tollat; elmondta, hazánkban 22 ezer kilométer festett turistaút van, de ebből jelenleg megmondhatatlan, mennyi kapcsolódik kerékpárúthoz is. Számításaik szerint 1-2 ezer ilyen kilométer lehet, ennek a számnak viszont muszáj volna 5 ezerre növekednie a 2020-ig tartó újabb EU-s pénzügyi ciklus végére – ez szerinte a pénzen kívül a nemzeti parkok és az erdőgazdaságok lehetőségein is múlik.
László János, a Magyar Kerékpárosklub vezetője kerékpáros nagyhatalomnak nevezte Magyarországot.
– Az Eurostat szerint második-harmadik helyen állunk, reggelente 5-600 ezer ember indul kerékpárral munkába, ezzel kell továbbmennünk – húzta alá. Szerinte a kormányzati támogatás mellett az önkormányzatok együttműködése is elengedhetetlen lesz, de Győr és Debrecen már most elköteleződött az ügynek.
Az egymásra rálicitáló szervezetek között Csikai Mária (Kerékpáros Magyarország Szövetség) egyenesen azt mondta, az előttünk álló biciklis infrastruktúrafejlesztési időszak jó cél és jó lehetőség is arra, hogy az ország jobban fejlődjön. Csikai nem a levegőbe beszél, háttérszámítások szerint a lehívni kívánt mintegy 120 milliárd forint plusz harmincmilliárddal meg is fog térülni, mégpedig oly módon, hogy a kerékpárral munkába járók, közlekedők, túrázók jobb életminőségűek, ezért kevesebb munkaórát hagynak ki, a bringázók számának növekedése csökkenti a szén-dioxid-kibocsátást, és a turizmus ágazatában is több ezer új – adót termelő – munkahely jönne létre – hogy csak a legfontosabb hasznokat említsük.
A sportolókat Nagy Ádám képviselte, aki külön nyomatékosította, hogy a sportolói pályafutás is a szabadidősporttal indul, arról nem is beszélve, hogy a versenyzők is használják a bringautakat és egyéb infrastruktúrát.
Bodor Ádám – az Európai Kerékpáros-szövetség képviseletében – a ciklus 2000 kilométer valóban megépült, valódi bicikliútjáról beszélt, amivel a németek, a lengyelek és a csehek mögött az elmúlt 7 évben negyedik helyen álltunk a kontinensen. Az esetleg megvalósuló fejlesztést nemes egyszerűséggel hamar megtérülő, jó befektetésnek nevezte.
Az aláírás után a bringás szervezetek képviselői azonnal meg is rohamozták Völner Pált.
