Már nemcsak azt beszéli, hanem azt is látja az egész város, hogy 2010 után a fejlesztések korszaka kezdődött meg Budapesten. Orbán Viktor miniszterelnök szerint a kormány azért kötött a fővárossal fejlesztési szerződést, mert „egy irányba húznak a lovak”. Tarlós István (Fidesz–KDNP) főpolgármester gyakorlatilag leállított fejlesztéseket vett át három éve a volt SZDSZ-es Demszky Gábortól. Egy év múlva elsőként a Margit híd bruttó 27 milliárd forintos, uniós támogatású felújítását adta át, de a kapcsolódó munkáknak ma sincs végük. Demszkyék „kifelejtették” a tervekből a gyalogátkelőhelyek kialakítását, a villamosmegállók veszélyes peronkorlátjának a cseréjét és a szobrok restaurációját. Minderre 680 millió forintot különítettek el.
A Városligeti Műjégpálya tavaly novemberre készült el teljesen. Budapest kormánypárti vezetői 2012 elején azonnali hatállyal felmondták az eredetileg 4,7 milliárd forintos, kétharmados EU-támogatású felújítás csődbe ment kivitelezőjével a szerződést. Csaknem 300 millió forinttal kellett többet fizetni az elhibázott beruházásért.
A ferencvárosi Duna-parton októberben megnyitják az egykori közraktárak megőrzésével épült létesítményt, a Bálnát is. Az eredetileg PPP-beruházásban indított, 8,6 milliárdos fejlesztést úgy sikerült megmenteniük, hogy végül legalább húszmilliárd forintot megtakarítottak a városnak.
A gyógyfürdők közül tavaly felújították a Lukács fürdőt is, a margitszigeti Palatinuson pedig a termálmedence felújításán kívül egy vadonatúj, modern csúszdarendszert szereltettek föl. A csepeli gerincút első szakaszát tavaly novemberben adták át. A közel 2,5 kilométeres szakasz hétmilliárd forintba kerülő beruházását nagyrészt az Európai Unió finanszírozta. Idén nyáron született meg Budapest teljes csatornázására a szerződés: a következő két évben 34 milliárd forintból csaknem 240 kilométer szennyvízcsatorna épül Budapesten.
A negatív örökségből természetesen a legnagyobb az eredetihez képest megháromszorozódott, 452 milliárd forintos költségkeretű 4-es metró beruházása hasít ki. Abból is legelőször az Alstom-ügyet kellett rendbe tenni. A 65 milliárdos szerződést a főváros újratárgyalta, és megállapodott a külföldi beszállítóval, akárcsak a biztonsági berendezéseket szállító Siemensszel és az állomásokat építő Swietelskyvel. Sok tíz milliárd forintot takarítottak meg. A 2-es metrón már mind a 22 Alstom-szerelvény fut, a 2014. március 31-én induló vonalra a tizenöt automata járművet év végéig leszállítják.
Beindult a villamosbeszerzési program is, amelynek részeként negyvenéves, lerobbant szerelvényeket cserélhetnek új, akadálymentes járművekre. Már jövőre több szerelvény megérkezhet Budapestre.
Az új, alacsony padlós villamosok beszerzésére az idén februárban meghirdetett közbeszerzési eljárást 37, különböző hosszúságú járműre írták ki az 1-es és 3-as villamosok fejlesztése, valamint a budai fonódó villamoshálózat kiépítése, összességében 43 milliárdos beruházás részeként. Az első ütem a júniusban meghirdetett 24 új trolibusz beszerzésével folytatódik.
Az új buszüzemeltetési modell bevezetésével, a kiszervezéssel az idén 150 új Mercedes-buszt állítottak forgalomba, s ezt a számot megközelíti a 2010 óta használt, de jó állapotú járművek beszerzése is. A főváros hamarosan befejezheti a több mint egymilliárdos uniós támogatású, tíz kilométeres buszfolyosó kiépítését Rákoskeresztúron.
Ma már a buszokon és a trolikon használható, októbertől pedig a villamosokon is működhet az új fővárosi utastájékoztatási rendszer, a Futár. A közel hétmilliárd forintos uniós beruházás részeként összesen 2295 járműre szerelik fel a berendezéseket.
Jövő áprilisban indulhat a Bubi kerékpárkölcsönző rendszer. Az egymilliárdos uniós fejlesztésről szeptember végén köthetik meg a kivitelezői szerződést. Ennek alapján 75 terminált, 1100 bicikli tárolására alkalmas 1500 dokkolót alakítanak ki.
Uniós forrásokból folytatják a jelzőlámpák és a kerékpárutak fejlesztését, és jövőre megkezdik a Széll Kálmán tér felújítását is.
Szabó Zsolt
Részletek a Magyar Nemzet hétfői számában.
