Igazságot a devizahiteleseknek!

Figyelembe kell venni a bankrendszer teherviselő képességét, de minket alapvetően egy erőteljes erkölcsi szempont vezérel – mondta Rogán Antal a Magyar Nemzetnek.

Kiemelt figyelem övezi minden parlamenti szezonkezdet előtt  a Fidesz- és a KDNP-frakciók kihelyezett ülését, amelyen gyakorlatilag a következő fél éves időszak politikai döntéseit készítik elő. Milyen témákkal foglalkoznak a holnap kezdődő és három napon át tartó visegrádi tanácskozáson?
– A rezsicsökkentés folytatása és a kisgyerekes családok támogatásának bővítése szerepel elsődlegesen a frakcióülés napirendjén. Nyilván beszélünk majd másról is, például a devizahiteleseket érintő kormányzati programokról, de ezzel kapcsolatban egészen biztosan nem születik még döntés. A másik két témáról azonban konkrét döntéseket szeretnénk hozni.

– Egy tavaszi interjúban elárulta nekünk, hogy a kormánypártok ősszel folytatni kívánják a rezsicsökkentést. Mikor kerülhet erre sor, milyen mértékű lesz, és milyen kört érint?
– Az újabb rezsicsökkentés a villamos energia, a gáz és a távfűtés árát érinti. A frakciónak az volt a kérése, a kormány vizsgálja meg, lehetséges-e, hogy a tavaszi és az őszi rezsicsökkentés eredményeként a tavaly decemberihez képest legalább húsz százalékkal csökkenjen a rezsi. Tíz százalékot már megléptünk tavasszal, a többiről pedig most kell döntenünk. Az időpont még kérdéses, alapvetően két verzió lehetséges. Vagy a fűtési szezon előtt, vagy januártól csökkenhetnek újra az árak. Mindkettő mellett vannak érvek.

– Úgy tudjuk, Orbán Viktor miniszterelnök a nyár elején azt kérte, hogy október 15-től érvényesítsék a lakossági árakban az újabb csökkentéseket. Mi alapján döntenek a végleges időpontról?
– Sok szempontot kell figyelembe vennünk. Köztük például azt, hogy az újabb rezsicsökkentés jogi megvalósítása reálisan végigvihető-e a fűtési szezon kezdetéig, vagy januárra kell halasztani. A kormány ezt megvizsgálta, és tájékoztatást ad a frakciónak. De valóban, a két lehetséges időpont az ön által említett október 15-e, illetve az általam említett január 1-je.

– Mi a helyzet a víz és a csatorna, a szemétszállítás, a kéményseprés, a palackos gáz és a szippantás díjának esetleges további csökkentésével?
– A víz és a szemétszállítás díjai nagyjából annyival csökkentek, amennyivel ezek az infláció felett emelkedtek az utóbbi tíz évben. A víz és a szemétszállítás esetén tehát az emberek visszakapták azt, amennyivel többet kellett fizetniük a szocialista kormányok alatt. Sok helyen tíz százaléknál nagyobb mértékben is csökkent például a szemétszállítás díja. A polgármesterek várhatóan fel fogják vetni azt, hogy mindez hogyan érintette az önkormányzati cégeket. Arra kértem Németh Szilárdot, a rezsicsökkentését felelős munkacsoport vezetőjét, hogy Fónagy János államtitkárral együtt adjanak részletes tájékoztatást az eddig megvalósult lépésekről.

A közeljövőben jön az újabb 10 százalékos rezsicsökkentés, ami érinti a gáz, az áram és a távhő árát.

Július 1-jétől hat tétel díja mérséklődött a rezsicsökkentés keretében, ez egy átlagos családnak évente mintegy 95-100 ezer forintos megtakarítást eredményez. A víz- és csatornaszolgáltatás, a szemétszállítás, a szippantás, a PB-gáz és a kéményseprés díján lehetett érzékelni a mérséklődést, azonban a díjcsökkenések különböző mértékűek voltak az ország egyes részein.

Január 1-jétől tíz százalékkal csökkent a lakossági gáz és áram ára. Mindez 3,8 millió otthont érint, mégpedig egyformán. A családok megtakarítása éves szinten százezer forintos nagyságrendű lehet – közölte korábban Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár. Hozzátette, hogy az árcsökkentés nyilvánvalóan főképp a kereskedőket – amelyek kivétel nélkül nyugati multinacionális vállalatok – fogja hátrányosan érinteni.

– A korábbi nyilatkozatok szerint a ciklus végéig összesen harminc százalékkal is olcsóbbak lehetnek ezek a szolgáltatások. A mostani döntés után ebből húsz százalék megvalósul, de lesz-e folytatás?
– A gáz ára 2002 és 2010 között, a szocialista kormányok idején 150 százalékkal, a villamos energiáé 100 százalékkal emelkedett. Ebben az időszakban 58,5 százalék volt a kumulált infláció. A villamos energia és a földgáz esetében tehát még messze vagyunk a közvetlen infláció feletti mértéktől. Az ezeken a területeken működő cégek korábban komoly extraprofitot termeltek. Ha az ön által említett harminc százalékot meglépnénk, még akkor sem lennénk ott, hogy teljes mértékben visszaadjuk az embereknek, amit 2002 és 2010 között kivettek a zsebükből. Ebből látszik, hogy a rezsicsökkentés második lépése indokolt, a többit még meglátjuk.

– Folytatódik-e a rezsicsökkentés támogatásáért tavasszal indított aláírás-gyűjtési akciójuk?
– Az aláírásgyűjtés folyamatos, bár nyilvánvaló, hogy az intenzív szakaszán már túl vagyunk. Csaknem 2,2 millió ember már aláírta, de ennek eredménye is van, hiszen ha megvalósul a rezsicsökkentés újabb lépése, akkor egy átlagkeresetű, két gyermeket nevelő magyar család összességében több mint tízezer forintot spórol havonta tavaly decemberhez képest.

– Korábban említette, hogy a gyerekes családok támogatásának bővítésével kapcsolatban konkrét döntésekre számít a frakcióülésen. Melyek lesznek ezek?
– A családokat a rezsicsökkentés mellett úgy is lehet támogatni, hogy a gyerekeket nevelő családok többletköltségét adókedvezményen keresztül elismeri az állam. A gyermekek után járó adókedvezmény 2011 óta létezik, most a kis keresetű családok adókedvezményéről fogunk dönteni. Az a cél, hogy ők is teljes mértékben igénybe vehessék a gyerekeik után járó jogos adókedvezményt. A Fidesz-frakció pedig azt kérte a kormánytól, hogy a költségvetés összeállítása kapcsán vizsgálja meg az úgynevezett gyed extra bevezetésének lehetőségét. Ez a program lehetővé tenné a kismamáknak, hogy akár egy év alatt megkaphassák azt a támogatást a gyed részeként, ami három év alatt járna, ha például egy év után vissza akarnak térni a munkahelyükre.

Szilágyi Richárd

A teljes interjút a Magyar Nemzet keddi számában olvashatja.