Testvérének és bűntársának, Kiss Árpádnak a védője, Bérdi Zsolt szerint akár az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését is indokolhatja, ha kiderül, hogy a nyomozó hatóság nem kellően derítette fel a tényállást. A védő a Borsnak azt fejtegette: ezt elsősorban nem a sajtóban napvilágot látott új információk, a további nyomozás miatt gondolja így. Felidézte, hogy a vádlottak Besenyszögön hét vadászfegyvert és 25 lőszert raboltak, a gyilkosságok során a kilenc helyszínen összesen 78 lövést adtak le, de azok, akiktől a tettesek még több mint 150 lőszert szereztek, nincsenek meg. Meggyőződése, hogy legalább két ember hiányzik a vádlottak padjáról. Az, aki a kapcsolat volt a hiányzó fegyverek beszerzéséhez, illetve az, aki eladta őket. – Ezt bizonyíthatja, hogy a besenyszögi fegyverrablásnál négy elkövető volt, de csak hármat azonosítottak, és a nagycsécsi támadásnál is négy lábnyomot rögzítettek, de csak háromnak a gazdáját találták meg – mondta a védő.
A Magyar Nemzet úgy tudja, Kiss Istvánról egyebek között azért kérhetett információt a katonai elhárítás is, mert Csontossal együtt olyan debreceni szurkolói csoporttal állt kapcsolatban, amely ezekben az időkben nem mást tűzött a zászlajára, mint az „összefogást a Magyarországot teljesen megfertőző cigány bűnözés ellen, majd a magyarokat ért elnyomások ellen”.
Minden, a romagyilkosságokkal összefüggésben a polgári és katonai titkosszolgálatoknál, valamint a rendőrségnél keletkezett iratba betekinthet az a különleges nyomozó csoport, amelynek két héttel ezelőtti megalakítását a belügyminiszter jelentette be. Pintér Sándorral Swendt Pál készített interjút.
Kizárólag a sor-, illetve szerződéses katonai múltjuk során szerzett tudásuk alapján nem tudták volna ilyen magabiztossággal végrehajtani a romagyilkosságokat az elkövetők – jelentette ki Gulyás József. A nemzetbiztonsági bizottság volt tagja szerint a négy vádlottnak rejtve maradt segítői voltak. Emlékeztetett rá, már a büntetőeljárásban is szó volt róla, hogy a támadásokhoz felhasznált egyes Besenyszögön rabolt fegyverek megszerzésekor jelen volt egy negyedik támadó is, akinek kilétére az elsőfokú eljárásban nem derült fény.
Az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága első őszi ülésén tűzi napirendre a romagyilkosságok ügyének eddig tisztázatlan kérdéseit. Erről Molnár Zsolt adott ki közleményt augusztus 10-én. A testület MSZP-s elnöke szerint ha bármilyen új adat előkerül, ami ezt indokolja, akkor megalakulhat egy tényfeltáró eseti bizottság. A bizottság azt vizsgálhatja, milyen szerepe volt az előző kormányok idején az egykori KBH-nak a cigánygyilkosságok késedelmes föltárásában, illetve miért nem jutott el tőlük minden, a gyilkosságokkal összefüggő információ a nyomozó hatóságokhoz. Kocsis Máté, a nemzetbiztonsági bizottság fideszes tagja szerint is tisztázni kell a katonai elhárításnak a romagyilkosságok késedelmes feltárásában betöltött szerepét, de az ügy politikai szálait is.
Haraszti–Swendt
A teljes cikket a keddi Magyar Nemzetben olvashatja.
