Jönnek a nemzeti tudományegyetemek

Nemzeti tudományegyetemek, egyetemek, főiskolák és közösségi főiskolák – többek között ezt a besorolást tartalmazza a most elkészült felsőoktatási stratégia. Változhat a finanszírozás rendszere is.

A tervek szerint a művészeti képzésben intézményalapú finanszírozás lenne. A kormány az intézményi férőhelyek finanszírozása helyett a jövőben közvetlenül a hallgatókat akarja finanszírozni a 2012-ben bevezetett állami ösztöndíjjal.

A többi intézményt is új elvek szerint finanszíroznák 2014-től. A források 70 százaléka jutna hallgatói létszám és fenntartási, működési költség alapján az egyetemeknek, főiskoláknak, míg 30 százalék jutna a kutatás feltételeinek a megteremtésére. Azokban az intézményekben, amelyekben nem lenne elég forrás, mert kevés a hallgató, az első évben a hiány 80 százalékát, utána 50-60 százalékát, majd 20 százalékát finanszíroznák. Az államtitkárság számításai alapján a legjobb intézmények átlagosan 15-18 százalékkal kaphatnak majd több forrást.

A dokumentumból az is kiderül, hogy az önköltséges képzés díja nem lehetne kevesebb, mint az állami ösztöndíj összege, és differenciálás várható a tudományterületek között is.

A kancellári rendszer mintaként januártól a Debreceni és a Szegedi Tudományegyetemen, valamint az ELTE-n indulhat el. A kancellárok lesznek azok, akik előkészítik – indoklást mellékelve – a döntéseket, majd a végső döntést a szenátus és a rektor hozza meg.

A kancellárok feladata lesz még a gazdaságilag előnytelen konstrukciók megakadályozása is, valamint az informatikai park működtetése. A kancellári rendszert 2015. január 1-jétől kell kötelezően bevezetni.

A tervek között szerepel kiválósági professzori (Professor Excellens) címek bevezetése is. Ők három éven át a bérük mellett annak 75 százalékát kapnák pluszjuttatásként, kivéve az akadémiai és levelező tagokat. A címet megismételten is el lehetne nyerni. A 2014-ben induló program a 2013-ban kiváló egyetemi rangot elnyerőt öt intézményre terjed ki. Az adott költségvetési évben közalkalmazotti jogviszonyban lévő egyetemi tanárok legfeljebb 3-4 százaléka kaphatja meg a címet.

A dokumentum szerint a keretszámok eltörlésére vonatkozó kormánydöntés alapján az is világos, hogy nincs helye semmiféle bújtatott, a magyar nyelv hajlékonyságával visszaélő és más néven elnevezett intézményi szintű keretszám-szabályozásnak – például kapacitások meghatározásának – az átalakuló felsőoktatási rendszerben.

Ezért, valamint az intézmények saját bevételtermelő képességének a helyreállítása érdekében el kell törölni mindenféle intézményi szintű mesterséges kapacitáskorlátozást. A hallgatóknak a jövőben csak az intézmény természetes kapacitáskorlátai és az intézmény hosszú távú érdekeit szem előtt tartó józan megfontolások szabhassanak határt – olvasható a tervezetben.

Az anyag szerint az a cél, hogy középtávon érje el a magyar felsőoktatás GDP-arányos költségvetési ráfordítási szintje a nagyjából 1-1,2 százalékot.