Szökni akart Csontos István

A romagyilkosságok negyedrendű vádlottja és a tartótisztje is veszélyben volt.

Magyar Nemzet
2013. 09. 16. 3:11
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Külföldre akart menekülni a romagyilkosságok negyedrendű vádlottja, Csontos István, mert őt magát és a családját is halálosan megfenyegették, ha kiszáll a bűncselekményekből – tudta meg a Magyar Nemzet. Mint arról korábban beszámoltunk, Csontos István a vád szerint az 2009. áprilisban elkövetett tiszalöki cigánygyilkosságban vett részt először, sofőrként.

Akkoriban még a Katonai Biztonsági Hivatal titkos biztonsági kapcsolata volt, a katonai elhárítás állományából csak 2009 tavaszán törölték, miután leszerelt a honvédségtől. Leszerelése előtt egy évvel már betegállományba került, társai, Kiss Árpád, Kiss István és Pető Zsolt a vád szerint ekkor követték el az első rasszista támadásokat.

A Magyar Nemzet információi szerint Csontos amikor megtudta, miben vesz részt, ki akart szállni a csoportból, de megfenyegették, hogy ha kell, a börtönből is „utánanyúlnak” a családjának, a hozzátartozóinak. Amikor pedig kiderült, hogy a katonai elhárításnak is dolgozik, a tettestársak a tartótisztjét, H. Ernőt akarták eltenni láb alól.

Csontos ezért úgy gondolta, hogy a százmilliós nyomravezetői díj megszerzése után elhagyja az országot, és külföldön vállal munkát, de nem vált be a számítása.

Mint megírtuk, Csontos 2009 februárjában szerelt le a honvédségtől, a Katonai Biztonsági Hivatal kontingenséből azonban csak 2009 tavaszán törölték. A Magyar Nemzet forrásai szerint azonban ekkoriban már egy éve nem járt be szolgálati helyére. A debreceni katonák hajdúhadházi lőterére és épületébe azonban Csontosnak 2009 februárjáig bejárása volt. A belépési engedélyét ugyanis csak a leszerelése után vonták vissza.

A teljes cikket a Magyar Nemzet hétfői számában olvashatja.

Szkinhedekről kellett jelentenie, a 2006-os tüntetések után megjutalmazták, az utolsó romagyilkosságok idején leszerelték, majd igazoltatták, és elrendelték róla az információgyűjtést. Mindez Csontos István „pályája” a katonai elhárítás vizsgálata szerint. Az anyag titkosítását feloldották.

 

Vizsgálatot indított az ügyészség annak kiderítésére, hogyan kerülhetett 2010 őszén a legfőbb ügyész akkori katonai helyetteséhez az a romagyilkosságokkal összefüggésben készített jelentés, amelyet a héten hoztak nyilvánosságra. Az irat ugyanis semmilyen ügyészségi nyilvántartásban sem szerepel, nem is iktatták.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.