Külföldre akart menekülni a romagyilkosságok negyedrendű vádlottja, Csontos István, mert őt magát és a családját is halálosan megfenyegették, ha kiszáll a bűncselekményekből – tudta meg a Magyar Nemzet. Mint arról korábban beszámoltunk, Csontos István a vád szerint az 2009. áprilisban elkövetett tiszalöki cigánygyilkosságban vett részt először, sofőrként.
Akkoriban még a Katonai Biztonsági Hivatal titkos biztonsági kapcsolata volt, a katonai elhárítás állományából csak 2009 tavaszán törölték, miután leszerelt a honvédségtől. Leszerelése előtt egy évvel már betegállományba került, társai, Kiss Árpád, Kiss István és Pető Zsolt a vád szerint ekkor követték el az első rasszista támadásokat.
A Magyar Nemzet információi szerint Csontos amikor megtudta, miben vesz részt, ki akart szállni a csoportból, de megfenyegették, hogy ha kell, a börtönből is „utánanyúlnak” a családjának, a hozzátartozóinak. Amikor pedig kiderült, hogy a katonai elhárításnak is dolgozik, a tettestársak a tartótisztjét, H. Ernőt akarták eltenni láb alól.
Csontos ezért úgy gondolta, hogy a százmilliós nyomravezetői díj megszerzése után elhagyja az országot, és külföldön vállal munkát, de nem vált be a számítása.
Mint megírtuk, Csontos 2009 februárjában szerelt le a honvédségtől, a Katonai Biztonsági Hivatal kontingenséből azonban csak 2009 tavaszán törölték. A Magyar Nemzet forrásai szerint azonban ekkoriban már egy éve nem járt be szolgálati helyére. A debreceni katonák hajdúhadházi lőterére és épületébe azonban Csontosnak 2009 februárjáig bejárása volt. A belépési engedélyét ugyanis csak a leszerelése után vonták vissza.
A teljes cikket a Magyar Nemzet hétfői számában olvashatja.
Szkinhedekről kellett jelentenie, a 2006-os tüntetések után megjutalmazták, az utolsó romagyilkosságok idején leszerelték, majd igazoltatták, és elrendelték róla az információgyűjtést. Mindez Csontos István „pályája” a katonai elhárítás vizsgálata szerint. Az anyag titkosítását feloldották.
Vizsgálatot indított az ügyészség annak kiderítésére, hogyan kerülhetett 2010 őszén a legfőbb ügyész akkori katonai helyetteséhez az a romagyilkosságokkal összefüggésben készített jelentés, amelyet a héten hoztak nyilvánosságra. Az irat ugyanis semmilyen ügyészségi nyilvántartásban sem szerepel, nem is iktatták.
