Miközben Csontos István, a romagyilkosságok negyedrendű vádlottja, a katonai elhárítás egykori titkos kapcsolata az ellene folytatott büntetőeljárás során azt állította, nem vallott szélsőséges, rasszista nézeteket, és ezt megerősítette volt tartótisztje, H. Ernő is, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatnál elvégzett belső vizsgálatról szóló jelentés szerint az egykori szerződéses katonát azért szervezték be, mert „szélsőséges nézeteiről, garázda személyiségéről szereztek ismereteket”.
A jelentésben erről ugyan nem tesznek említést, de a Magyar Nemzet úgy tudja, épp egy cigányok sérelmére, csoportosan elkövetett garázdaság kapcsán részesülhetett Csontos ügyészi megrovásban 2004 elején. Ezzel kapcsolatosan a szerdán nyilvánosságra hozott jelentésben csak annyi szerepel, hogy mint „szkinhed beállítottságú személy” került az akkori szerződéses katona a Katonai Biztonsági Hivatal látókörébe.
A titkosszolgálatnak kapóra jött, hogy Csontost garázdaságon érték, és együttműködésről, titoktartási kötelezettségről írtak alá vele szerződést, hogy jelentsen bizonyos személyekről.
Mint a 2010 szeptemberében kelt vizsgálati jelentésben írják: Csontos a szkinhedekkel lévő kapcsolataiból adódóan „olyan személyek bizalmát is elnyerte, akik operatív ellenőrzése az ő közreműködésével látszott végrehajthatónak”. Vagyis kezdetben egyszerű besúgóként alkalmazták, a biztonsági tiszt személyes kapcsolatot tartott vele, néha pedig olyan információkat kapott tőle, amelyeket a Katonai Biztonsági Hivatal (KBH) felhasználhatott. A gyümölcsöző együttműködés nyomán két év múlva a biztonsági tiszt felettesei azt is jóváhagyták, hogy Csontos regisztrált titkos kapcsolat legyen. Az így tevékenykedő szerződéses katona jól végezte a dolgát, beszervezése után egy évvel pénzjutalmat is kapott.
Több mint érdekes, hogy Csontost 2006 júliusában szervezték be, a jutalmat pedig 2007-ben kapta, miközben a Magyar Nemzet értesülései szerint ezen időszakban említhette először H. Ernőnek a romagyilkosságok másodrendű vádlottját, Kiss Istvánt, a 2006-os zavargásokkal kapcsolatban. A lap úgy tudja, mivel Kiss nem volt katona, a róla keletkezett információkat továbbították az illetékes polgári szerveknek.
Haraszti Gyula
A teljes cikket a csütörtöki Magyar Nemzetben olvashatja.
Kedden a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat és az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) főigazgatóját hallgatta meg az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága a cigánygyilkosságok ügyében. Molnár Zsolt, a testület szocialista elnöke elmondta: további iratokat szereznek be, és várják a Belügyminisztérium által fölállított elemző-értékelő csoport vizsgálatának az eredményét. Közölte azt is, nem esett szó a Magyar Nemzetben kedden megjelent hírről, miszerint a romagyilkosságok másodrendű vádlottjáról, Kiss Istvánról is lehetett információja a katonai elhárításnak még a támadások elkövetése idején.
Pintér Sándor belügyminiszter a Magyar Nemzetnek adott interjújában beszélt arról, hogy Orbán Viktor döntése nyomán két héttel ezelőtt egy „értékelő-elemző csapat” állt fel a Belügyminisztériumban, amelynek nemcsak a szigorúan titkos iratok minősítését kell felülvizsgálnia, hanem minden olyan dokumentumot át kell tekintenie, amely a cigánygyilkosságokkal összefüggésben keletkezett.
