Kocsis Máté, a bizottság fideszes tagja az ülést követően elmondta: várják a BM-munkacsoport jelentését, amely választ adhat azokra a feltételezésekre, melyek szerint a romagyilkosságok ügyében nem mindenki került a vádlottak padjára. Így megnyugtatóan rendeződhet a gyilkosságsorozat felderítése és tisztábban láthat mindenki, nem csupán azok, akik C-típusú nemzetbiztonsági ellenőrzésen estek át – tette hozzá. Arra az újságírói kérdésre, hogy történtek-e lépések a romagyilkosságokkal kapcsolatos albizottság felállítására, a fideszes politikus annyit mondott: magánvéleménye szerint a nemzetbiztonsági bizottság alkalmas egy ilyen vizsgálat lefolytatására, ezért nem szükséges albizottságot létrehozni.
Annak kapcsán, hogy testület többsége a korábbi gyakorlattól eltérően nem támogatta, hogy Vadai Ágnes független országgyűlési képviselő, a DK politikusa, a bizottság volt tagja részt vegyen az ülésen, Kocsis Máté elmondta: az a tapasztalat, hogy Vadai Ágnes nem segíti, hanem hátráltatja a munkát, személyeskedik. Példa erre, hogy a Portik–Laborc bizottság ülése kapcsán félretájékoztatta a közvéleményt és lejáratta a titkosszolgálatokat.
Több felelősséggel jár ez a munka, mint amivel Vadai Ágnes rendelkezik – közölte. Kocsis Máté azt is kifogásolta, hogy Vadai annak a Gyurcsány Ferencnek a párttársa, aki a romák elleni gyilkosságsorozat idején miniszterelnök volt. Hozzáfűzte: márpedig jól működő kormány, jól működő titkosszolgálat alatt mindez nem történhetett volna meg. Hozzátette: alkalmatlan volt a kormány, alkalmatlan volt a titkosszolgálat, és „balfékek vezették az akkori minisztériumot”. Potens titkosszolgálat és potens kormány mellett egy ilyen ügy nem történik meg – jelentette ki a fideszes politikus.
Vadai Ágnes az MTI-nek elmondta: a Fidesz–KDNP és a Jobbik döntésével megváltoztatta az eddigi töretlen gyakorlatot, ám ettől még az igazság ki fog derülni. A Katonai Biztonsági Hivatal (KBH) vezetői tisztességgel végezték munkájukat a romagyilkosságokkal kapcsolatban – fűzte hozzá. Molnár Zsolt, a nemzetbiztonsági bizottság MSZP-s elnöke az ülést követően annyit mondott: szeretnének betekinteni a BM-es munkacsoport irataiba. Kérdésre válaszolva hozzáfűzte: nem tartja szerencsésnek, hogy a bizottság többsége nem támogatta Vadai Ágnes részvételét a testület ülésén, hiszen eddig íratlan szabály volt, hogy aki C-típusú nemzetbiztonsági ellenőrzésen esett át, ráadásul a testület tagja is volt, annak megadják az engedélyt a részvételre.
A BM-ben két hete kezdte meg munkáját az a munkacsoport, amely a romagyilkossággal kapcsolatos minden, a polgári és katonai titkosszolgálatoknál, valamint a rendőrségnél keletkezett iratba betekinthet. Pintér Sándor belügyminiszter a napokban azt nyilatkozta: a munka befejezését követően teljesen megismerheti a részleteket a nyilvánosság. A Honvédelmi Minisztérium augusztusban azt közölte: a romagyilkosságok ügyében súlyosan mulasztások történtek a KBH-nál. A titkosszolgálati vezetők eltitkolták a KBH titkos kapcsolatát Cs. Istvánnal, a romagyilkosságok negyedrendű vádlottjával a honvédelmi tárca, a nyomozó hatóság és a parlament nemzetbiztonsági albizottsága előtt is.
A romagyilkosságok ügyében a Budapest Környéki Törvényszék K. Árpádot, K. Istvánt és P. Zsoltot tényleges életfogytig tartó szabadságvesztésre, míg Cs. Istvánt tizenhárom év fegyházra ítélte. A gyilkosságsorozatban hat ember meghalt, kettő maradandó sérüléseket szenvedett. Fazekas Géza, a Legfőbb Ügyészség szóvivője augusztus 23-án közölte az MTI-vel, hogy a romagyilkosságokkal összefüggésben a Központi Nyomozó Főügyészség katonai büntetőeljárással kapcsolatos nyomozást rendelt el, amit kiemelt ügyként kezel.
Minden, a romagyilkosságokkal összefüggésben a polgári és katonai titkosszolgálatoknál, valamint a rendőrségnél keletkezett iratba betekinthet az a különleges nyomozócsoport, amelynek két héttel ezelőtti megalakítását a belügyminiszter jelentette be. Pintér Sándorral Swendt Pál készített interjút.
Kizárólag a sor-, illetve szerződéses katonai múltjuk során szerzett tudásuk alapján nem tudták volna ilyen magabiztossággal végrehajtani a romagyilkosságokat az elkövetők – jelentette ki Gulyás József. A nemzetbiztonsági bizottság volt tagja szerint a négy vádlottnak rejtve maradt segítői voltak. Emlékeztetett rá, már a büntetőeljárásban is szó volt róla, hogy a támadásokhoz felhasznált egyes Besenyszögön rabolt fegyverek megszerzésekor jelen volt egy negyedik támadó is, akinek kilétére az elsőfokú eljárásban nem derült fény.
