A zsebszerződések elleni hatékonyabb fellépés érdekében fogadott el törvényt hétfőn az Országgyűlés a fideszes Nagy István javaslatára. A törvényt, amelynek célja, hogy könnyebb legyen feltárni és semmisnek nyilvánítani a zsebszerződéseket, 260 igen szavazattal 6 nem ellenében, 31 tartózkodás mellett fogadta el a parlament.
A jogszabály alapján az ügyész kezdeményezheti a bíróságnál, hogy a semmisnek minősített zsebszerződéssel eladott föld az állam tulajdonába kerüljön.
A zsebszerződések – azaz a termőföld tulajdonjogának megszerzését vagy használatát korlátozó jogszabályi rendelkezések kijátszására irányuló jogügyletek – elleni fellépés részben már megtörtént az új büntető törvénykönyv elfogadásával, az ilyen megállapodások feltárását és semmisségük megállapítását könnyítő eljárásjogi rendelkezések azonban eddig hiányoztak – indokolta javaslatát a kormánypárti politikus.
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 32,4 milliárd forintos költségvetéssel gazdálkodhat jövőre, míg Médiatanácsa mintegy 174 millió forintos költségvetési, és 1,5 milliárd forintos költségvetésen kívüli kerettel. Az erről szóló jogszabályt 218 támogató szavazattal, 69 ellenvoks és egy tartózkodás mellett fogadták el.
Az NMHH önálló szabályozó szervként az általa beszedett frekvenciadíjakból, az azonosítók használati díjából, a felügyeleti díjból és a bírságokból származó bevételekből tartja fent magát. A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) jövő évi költségvetési kerete 77,9 milliárd forint, amelyből 71,9 milliárd forint a központi büdzséből származik, több mint 4,6 milliárd forint pedig kereskedelmi és vagyongazdálkodási bevétel – derül ki az Országgyűlésben hétfőn elfogadott jogszabályból.
A számvevőszéki és költségvetési bizottság által benyújtott büdzsé szerint a Magyar Televízió Zrt., a Duna Televízió Zrt., a Magyar Rádió Zrt. és a Magyar Távirati Iroda Zrt. előirányzata 500-500 millió forint. A dokumentumból kiderül, hogy az MTVA költségvetéséből 2,7 milliárd forintot fordít támogatásokra, több mint 230 millió forint pedig a Közszolgálati Közalapítványhoz kerül.
Az államfő kifogásainak figyelembevételével fogadta el ismét a parlament kormánypárti többsége a hegyközségi törvény módosítását hétfőn. A Ház három héttel ezelőtt a fideszes Font Sándor javaslatára szavazta meg a jogszabály-módosítást, Áder János köztársasági elnök azonban megtagadta az aláírását és visszaküldte az Országgyűlésnek, jelezve: nem tartalmazza teljes körűen az információszabadságról szóló törvényben megállapított garanciális feltételeket.
A jövő március 15-től hatályos új polgári törvénykönyvhöz (Ptk.) kapcsolódó, a gondnokoltakról, a szomszédjogról és a jogi személyek átalakulásáról szóló jogszabályokat is elfogadott az igazságügyi tárca javaslatára az Országgyűlés.
A parlament 220 igen, 2 nem szavazattal, 72 tartózkodással elsőként jóváhagyta az új Ptk. hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló jogszabályt. Az új kódex normái – hívta fel a figyelmet a javaslat indoklásában a szaktárca – hosszú évtizedekig felvetnek még a Ptk. és a korábbi magánjogi szabályok egymás mellett éléséből adódó, a két szabályrendszer időbeli hatályára vonatkozó kérdéseket.
Az új Ptk.-hoz igazítva – 254 igen szavazattal, 3 nem ellenében, 41 tartózkodás mellett – változtatott a Ház a jogi személyek átalakulásának szabályain is. Az előírásokat – amelyek az egyesületekre és az alapítványokra nem vonatkoznak – az új Ptk. hatálybalépése után kell majd alkalmazni. Végül a parlament – 259 igen szavazattal, 38 tartózkodás mellett – elfogadta az új Ptk.-val összefüggésben a szomszédjogi szabályozást is, amely alapvetően nem változtatja meg a korábbi rendelkezéseket.
