Kérdészápor alá állt Orbán Viktor hétfőn a parlamentben. Elsőként Gőgös Zoltán (MSZP) érdeklődött nála aziránt, hogy mi történik a pápai húsügyben, milyen segítségre számíthatnak az ottani húsipari dolgozók, akiknek szerinte veszélyben van az állásuk. A miniszterelnök válaszában jelezte, minden munkahelyet meg kívánnak védeni és jogi eljárások során minden kintlévőséget visszaszerezni. Hozzátette azt is, hogy nagy állami húscégek létrejötte semmiképpen sem kormánycél, hiába is nem vetné el az állami beavatkozás lehetőségét Gőgös.
A jobbikos Volner János az E.ON-visszavásárlás egyes részleteiről érdeklődött a kormányfőnél. Javaslata szerint vizsgálóbizottság is felállhatna abban az ügyben, hogy milyen különmegállapodást kötött Orbán Viktor az E.ON vezetőjével. A kormányfő leszögezte, folyamatban lévő üzletkötésről nem áll módjában tájékoztatást adni, amiről beszélhet, az az E.ON vételára, ami kedvezőbb minden köztes könyvvizsgálói számnál, mind a 294 milliárdos, mind a majd' 500 milliárdos árnál. Volner visszakérdezve azt tudakolta, miért nem nyilvánosak ezek az információk, mire Orbán elmondta, az Állami Számvevőszék minden ilyen pénzmozgást figyel, ellenőriz és közzétesz, tehát nyilvános minden olyan szám, aminek annak kell lennie.
Schiffer András, az LMP frakcióvezetője Papcsák- és földügyben érdeklődött a miniszterelnöknél. Azt tudakolta, mit „lehet még megbeszélni Orbán Viktorral”. A visszaosztásra célzó kérdésre Orbán azt mondta, minden ilyen törvénytelen, és aki tud ilyenről, feljelentést kell tennie. A Fejér megyei földügyekben abbeli véleményének adott hangot, hogy a korábbi 1 állami gazdaság helyett most 35 gazdaság műveli a földeket „szűkebb pátriájában”. Schiffernek aláhúzta, őt minden olyan kérdésben meg lehet keresni, ami őt érinti.
Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője arról érdeklődött, tudott-e a kormányfő arról, hogy a Tavares-jelentés vitájában voltaképp egy „Tabajdi-jelentés” vitáján vesz részt. Orbán Viktor válaszában leszögezte: az MSZP összefogott Magyarország ellenfeleivel a magyar emberek ellen. A szocialista padsorokból érkező hangzavar közepette aláhúzta, vannak viták, de vannak nemzeti érdekek, itt pedig az történt, hogy az országnak a szocialisták hátat fordítottak, amikor az EP baloldali honatyái keze alá dolgozva megírta a Tavares-jelentést Göncz Kinga és Tabajdi Csaba. Rogán viszonválaszában azt kérte az MSZP-től, hogy ne indítsák újra a jövő évi EP-választáson az érintett szocialistákat.
Ujhelyi István MSZP-s házelnök ezután majdnem szót adott ügyrendi gombnyomása után Ékes Józsefnek, azonban ebből visszatáncolt, mondván, „inkább elküldöm a véleményemet e-mailben”.
MSZP-s párttársa, Józsa István következett, aki gyorsan elmondta az előzőekhez, hogy nekik az EU barátjuk, és nem ellenfelük. Ezek után megismételte a jobbikos Volner kérdését, amire válaszul Orbán azt kérte, tájékozódjon a közpénzek felhasználási szabályairól és az ÁSZ nyilvános jelentéseiről.
Mirkóczki Ádám (Jobbik) cigányügyben tett fel kérdést. Szerinte az elmúlt 23 évben egyetlen hiteles cigány politikus sem szólalt fel a parlamentben, és a felzárkóztatási programok mind kudarcba is fulladtak. Orbán Viktor egyetértett ugyan azzal, hogy a felzárkóztatás eddig nem volt igazán sikeres, azonban kikérte magának, hogy a felzárkóztatást a Jobbik csak a cigányok ügyének tekintse, illetve azt is, hogy a felzárkóztatási pénzekből itthon lehetett volna tartani rengeteg olyan magyar fiatalt, akik jelenleg nem Magyarországon keresik a boldogulást – azt kérte, „ne mossuk össze a kettőt”.
Vágó Gábor (LMP) a Pécsi Ítélőtábla friss ítéletéről számolt be azonnali kérdésében, a bíróság jogerős ítélete szerint a devizahitel „egy hibás banki termék”. Javasolta, hogy támogassa a Fidesz pártja kezdeményezését, miszerint a devizahitel-szerződéseket egyenként és teljes körűen vizsgálják meg. Orbán a javaslatot elvben támogatásáról biztosította, de jelezte, október 15-től a hatályos szabályok szerint nem lehet kilakoltatni senkit Magyarországon.
Végezetül Lukács Zoltán (MSZP) egy tatabányai kormányzati megrendelés győzteséről mesélt a miniszterelnöknek, szerinte a vállalkozás offshore hátterű, ami ügyében a kormányfőnek vizsgálódnia kellene. Orbán Viktor válaszában értelmezni próbálta, hogy mi neki a teendője a kérdésben, majd biztosította az ellenzéki honatyát, hogy lesz az ügyben teljes körű kivizsgálás és tájékoztatás is.
