1990 után, amikor „hirtelen” beszélni lehetett Magyarországon a holokausztról, a társadalomnak szinte sokkszerű volt találkoznia a magyar állam felelősségével – mondta Navracsics Tibor, felidézve, hogy az ő nemzedéke még azt tanulta az iskolában: nem a magyar állam, hanem „egy elkülönült emberfaj”, „a Horthy-fasiszták” voltak felelősek a holokausztért, a kommunisták győzelmével pedig Magyarország túltette magát ezen a fejezeten.
A magyar társadalom így csak 1990-ben szembesülhetett azzal, hogy a magyar állam szembefordult saját polgáraival, sőt segédkezett abban, hogy kiirtsák őket. A magyar állam is felelős volt a holokausztért – jelentette ki a miniszterelnök-helyettes, hangsúlyozva, hogy szembe kell nézni a felelősséggel. Szavait nagy tapssal fogadták a konferencia résztvevői a Felsőházi teremben.
Kijelentette ugyanakkor: „tanultunk a múltból, pontosan tudjuk, mi történt itt”. A magyar demokrácia ma minden polgárát megvédi azokkal szemben, akik gyűlöletet akarnak szítani, mert az a cél, hogy Magyarországon mindenki biztonságban érezhesse magát – nyomatékosította a tárcavezető, aki a holokauszt áldozatainak kárpótlása és a magyarországi zsidó közösség emlékeinek megjelenítése érdekében hozott kormányzati intézkedések közül többet is felsorolt az elmúlt évekből.
Megemlítette a holokauszt áldozatainak magyarországi emléknapját, a Holokauszt Emlékközpont és a Terror Háza Múzeum megnyitását, a 2012-es Raoul Wallenberg-emlékévet és a holokauszt-túlélők nyugdíjkiegészítésének megemelését.
Navracsics Tibor rámutatott azonban arra is, hogy mindig lesznek olyanok, akik gyűlöletből élnek, vagy azért, mert az adja lényük lényegét, vagy mert jó üzleti lehetőséget látnak benne. Ezért a múlt feltárása közben a jelenről sem szabad elfeledkezni – tette egyértelművé, felidézve a jobbikos Gyöngyösi Márton tavalyi – „a magyar demokrácia hírnevén sokat rontó" – szavait.
A miniszterelnök helyettese emlékeztetett, hogy Gyöngyösi Márton felszólalása után szigorították a házszabályt, és szűkítették a parlamenten belüli szólásszabadságot, hogy ne lehessen gyűlöletet szítani az Országgyűlésben.
„Magyarország a jóakaratú emberek köztársasága, vagy legalábbis mi ennek szeretnénk látni" – hangsúlyozta.
Kitért egyúttal a 2014-es magyarországi holokauszt-emlékévre is, amelynek központja – mondta – az oktatás és a nevelés lesz, mert „amit nekünk nem tanítottak meg, azt nekünk meg kell tanítanunk a gyermekeinknek”, hogy a múlt borzalmai soha ne ismétlődjenek meg, hogy a mai gyűlölködőknek ne legyen utánpótlásuk.
Navracsics Tibor szavait azzal zárta, hogy „mi nem azok közé tartozunk”, akik úgy gondolják, elképzelhető Magyarország jövője a gyűlölet táborában. „Nem engedhetjük meg – a múlt felelősségének tudatában –, hogy az antiszemitizmus Magyarországon megerősödjön" – mondta. A konferencián az eredeti tervek szerint Orbán Viktor miniszterelnök mondott volna nyitóbeszédet, de lábműtéte miatt nem tudott megjelenni a tanácskozáson.
A kétnapos konferencia megnyitóján felszólalt Jair Lapid izraeli pénzügyminiszter is. Rámutatott, a Budapest náci megszállását tizenévesen átélő apja, Tomi Lapid egykori izraeli politikus és Tom Lantos egykori amerikai képviselő üzenete az, hogy sosem lehet felhagyni a gyűlölettel szemben, az igazságért folytatott küzdelemmel. Jair Lapid felidézte: egykor Magyarországon a zsidókkal szemben népirtás indulhatott, amelyet sokan segítettek, mások pedig „csendben maradtak”.
Az antiszemitizmus most újra megjelent, és ezt nem szabad figyelmen kívül hagyni, annak ellenére sem, hogy sokak szerint már nem történhet meg az a tragédia, mint korábban, mert most más idők járnak – fogalmazott.
Hangsúlyozta: mindenkinek fel kell szólalnia az igazságtalanság ellen, és „minél inkább különbözik valaki tőled, annál inkább kötelességed megvédeni”.
A kormány világossá tette, hogy Magyarország nem tűri a gyűlölet, az antiszemitizmus és a rasszizmus semmilyen formáját – mondta Németh Zsolt a Zsidó élet és antiszemitizmus a mai Európában című nemzetközi konferencián, kedden Budapesten. A Külügyminisztérium parlamenti államtitkára beszédében kiemelte: hetven évvel a holokauszt után is folyamatosan küzdeni kell az antiszemitizmus ellen. A holokauszt nemcsak a zsidó közösségnek, de egész Magyarországnak nemzeti tragédiája volt – közölte.
A Külügyminisztérium parlamenti államtitkára beszédében kiemelte: hetven évvel a holokauszt után is folyamatosan küzdeni kell az antiszemitizmus ellen. A holokauszt nemcsak a zsidó közösségnek, hanem egész Magyarországnak nemzeti tragédiája volt – közölte.
Nincs nagyobb erény az élet védelménél, az élet tisztelete köti össze az embereket minden különbség ellenére is – fogalmazott. Mint mondta, mégis vannak, akik a pusztítást választják, ezért nem szabad elfelejteni azoknak a zsidó életeknek a millióit, amelyeket elpusztítottak Európában.
Az államtitkár hangsúlyozta, az élet tisztelete azt jelenti, hogy elkötelezzük magunkat amellett, hogy a holokauszthoz hasonló soha nem történhet meg ismét, nem fordulhat elő, hogy polgártársaink életüket vesztik az antiszemitizmus, a náci ideológia, a rasszizmus miatt. Ezért biztosítani kell, hogy ne legyen híd a demokratikus politikai erők és azok között, akik az antiszemitizmust erősítik, és e tekintetben a magyar kormány álláspontja nagyon világos – mondta.
Úgy vélte, jelentőséggel bír, hogy a konferenciát a Parlamentben tartják, mert az épület tanúja volt „a sötét napoknak”, amikor antiszemita törvényeket fogadtak el benne. Ami történt, nemcsak a magyar zsidó közösségnek volt borzalmas, hanem egész Magyarország nemzeti tragédiája volt – jelentette ki.
Németh Zsolt arról is beszélt, hogy ma Magyarországon él a harmadik legnagyobb zsidó közösség az EU területén, a zsidó kultúra gazdagítja a magyar kultúrát. Izraelt pedig Magyarország nyolcadik szomszédjának nevezte. Hangsúlyozta, hogy Magyarország érdeke Izrael állam biztonsága, nem lehet tagadni a létezéshez való jogát, s hozzátette, hogy ezért a nemzetközi közösségnek erőfeszítéseket kell tennie az antiszemitizmus ellen.
Németh Zsolt a konferencia szünetében tartott sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy a tanácskozás szellemisége összhangban áll a kormány által jövőre tervezett holokauszt-emlékévvel. Kérdésre válaszolva az államtitkár kizárta a koalíció lehetőségét a Jobbikkal.
Ilan Mor budapesti izraeli nagykövet hangsúlyozta, a magyar társadalomban tudatosítani kell, hogy állandó erőfeszítésekre van szükség az antiszemitizmus ellen. A magyar–izraeli kapcsolatok erősítése azért is fontos, mert így lehet elérni, hogy a társadalom reagáljon az antiszemita megnyilvánulásokra – mondta.
Megtartotta alakuló ülését a Sorsok Háza nemzetközi tanácsadó testülete, amelynek az a feladata, hogy a volt Józsefvárosi pályaudvaron nemzetközileg is jelentős holokauszt-emlékhely jöjjön létre – közölte a Terror Háza Múzeum kedden az MTI-vel. Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár a Magyar Holokauszt–2014 Emlékbizottság szeptember 12-ei ülésén jelentette be, hogy a kormány tervei szerint tavaszra elkészülhet a holokauszt-emlékhely a Józsefvárosi pályaudvaron. A Terror Háza Múzeum közleménye szerint a Sorsok Háza – Európai Oktatási Központ nemzetközi tanácsadó testülete, amelyet Schmidt Mária a kormány felkérésére hívott össze, hétfőn tartotta meg alakuló ülését.
