Szabadfi Árpád nyugalmazott rendőr tábornok, az országos főkapitány volt általános helyettese tanúskodott a 2006. őszi események miatt rendőri vezetők ellen indult büntetőperben a Fővárosi Törvényszéken csütörtökön.
A tábornok elmondta, hogy meglepődött, amikor felhívta őt Gyurcsány Ferenc az ostrom napján este 10 óra körül, az idő tájt, amikor a Kossuth téri tüntetők átvonultak a tévészékházhoz. A miniszterelnök azt kérdezte, hogy mi történt a Szabadság téren, mit tett a rendőrség, meg tudják-e védeni a székházat.
Majd a tanú szerint egy utasításként is felfogható kérést intézett hozzá telefonon a miniszterelnök, amely szerint minden törvényes eszközzel védjék meg a székházat, konszolidálják a helyzetet. Továbbá azt a kérést, illetve utasítást fogalmazta meg, hogy a főkapitány-helyettes tegyen jelentést neki az ott zajló eseményekről.
Az országos főkapitány volt helyettese elmondta azt is, hogy ezután Szilvásy György titkosszolgálatokat felügyelő minisztertől megkapta a kormányfő telefonszámát. A tanú megjegyezte, hogy ezen a telefonhíváson is meglepődött, hiszen nem szokták miniszterek keresni. A bíró felvetette: miért kereste a miniszter az országos főkapitány helyettesét, hiszen az ORFK nem volt alárendelve a titkosszolgálatoknak, mire Szabadfi Árpád úgy reagált: akár kérés volt, akár utasítás, a tartalma mindenképpen az volt, hogy fel kell hívni a miniszterelnököt.
A tanú hozzátette: amikor Gergényi Péter akkori budapesti rendőrfőkapitány jelentette neki, hogy bejutottak a székházba a demonstrálók, ezt telefonon jelentette Gyurcsány Ferencnek. Jelezte azt is, hogy az elsődleges információk szerint a beszivárgó füst miatt hagyták el a székházat a rendőrök.
A volt országos rendőrfőkapitány-helyettes elmondta azt is, hogy a miniszterelnökkel folytatott telefonbeszélgetésekről próbálta tájékoztatni miniszterét, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium élén álló Petrétei Józsefet, ám az éjszakai órákban őt nem sikerült elérnie. Védői kérdésre a tanú elmondta, hogy a miniszterelnöki telefonokban nem érzett semmi kivetnivalót, például hatáskörtúllépést.