Fogjon gyanút az, aki a tányérjáról lelógó rántott szeletet kap valamelyik vendéglőben, mert elképzelhető, hogy az óriási húsdarabot egy enzim felhasználásával, nyesedékhúsokból ragasztották össze. Azaz megeshet, hogy az ember úgy falatozik egyszerre több sertésből vagy marhából, hogy fogalma sincs róla. A ragasztott hús készítése bevált eljárásnak számít az élelmiszeriparban. A ragasztóként használt enzim, a trombin sertés- vagy marhavérplazmából készült, és igen romlékony.
A recept egyszerű: a húsdarabkákat jól össze kell keverni a trombinnal, majd a vágyott alakzatra összenyomva fóliába tekerni, és egy órán át szobahőmérsékleten pihentetni. Ezalatt a húsdarabok összeállnak, és a bennük lévő baktériumok elszaporodnak.
Nem szabad elfelejteni, hogy minél több kórokozót tartalmaz az adott élelmiszer, annál több főzésre, sütésre van szükség ahhoz, hogy elpusztuljanak – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Dömölki Lívia, az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület (OFE) élelmiszer-szakértői bizottságának vezetője. Elmondta, a negyven civil szervezetet (köztük az OFE-t is) tömörítő Európai Fogyasztók Szövetségének (BEUC) képviselői az Európai Bizottság (EB) ülésén próbálták tiltólistára tetetni a thrombint, de nem sikerült, az EU nem tiltotta meg az egészségre önmagában ártalmatlan enzim használatát.
Azt azonban előírta, hogy az üzletekben a csomagoláson, illetve az éttermekben az étlapokon fel kell tüntetni az enzim jelenlétét. Ha mégsem teszik, akkor félrevezetik a fogyasztót, s előfordulhat, hogy valaki tudtán kívül vét vallási előírásai ellen, amikor megeszi a sertésvérből készült trombinnal összeragasztott óriási sültet. Magyarországon úgy tűnik, nem terjedt el a húsragasztás, a trombint ritkán, legfeljebb molekuláris konyhát vezető szakácsok használják.
Dömölki Lívia emlékeztetett arra, hogy az európai fogyasztóvédelmi szervezetek erőfeszítései ellenére nem kerültek tiltólistára a többek közt cukorkák, sütemények krémek színezéséhez alkalmazott mesterséges színezékek sem. Pedig kísérletek is bizonyították, hogy az üdítők vagy savanyúságok készítésekor használt nátrium-benzoáttal együtt hiperaktivitást és figyelemkiesést okozhat gyermekeknél.
Dömölki Lívia elmondta, a southamptoni egyetem néhány évvel ezelőtt végzett kísérletében több mint száz gyermek fogyasztott azoszínezéket és nátrium-benzoátot tartalmazó ételeket. A kontrollcsoporthoz viszonyítva e gyermekek körében többszörösére nőtt a hiperaktivitás és a figyelemzavar, sőt néhány esetben allergiás reakciót is tapasztaltak.
A teljes cikket a hétfői Magyar Nemzetben olvashatja.
