Kövér László házelnök köszöntőjében hangsúlyozta, Antall József 15 éves volt, amikor Magyarországot foglyul ejtette a kommunizmus. A kommunizmus bukásakor Antall felkészült politikusként vált hazánk első szabadon választott miniszterelnökévé. 1990-ben Magyarország kilépett a hazugság zsákutcájából – tette hozzá. „Antall osztotta Robert Schuman azon nézetét, hogy Európa vagy keresztény lesz, vagy nem lesz.” A házelnök szerint a volt miniszterelnök tudta, hogy a nemzetközi integrációk nem lehetnek sikeresek a nemzeti integrációk nélkül.
„Antall hitt abban, hogy a politikai ellenfelek között kell egy minimális egyetértés.” Nem voltak illúziói, tudta, mennyire nehéz lesz a szocializmus négy évtizedes zsákutcájából kivezetni az országot – mutatott rá Kövér. A történészek feladata lesz tudományos látleletet adni a rendszerváltás idejéről, míg kortársai nem tudják szubjektív módon szemlélni az ő művét – hangsúlyozta a házelnök. „Adjunk hálát annak, hogy Antall munkájának a folytatói lehettünk, maradjunk hűek az emlékéhez” – zárta szavait Kövér.
A legnehezebb dolog a helyes hangütés eltalálása a mai napon, mivel nemcsak az emlékezetünkben élő államférfiről beszélhetünk, hanem az elmúlt két évtizedről is – mondta el Orbán Viktor miniszterelnök az Antall József halálának 20. évfordulójára rendezett pénteki, budapesti emlékülésen a Parlament felsőházi termében. Jól kivehetőek az 1990-es rendszerváltás legjelentősebb kontúrjai, Antall nagyon nehéz helyzettel szembesült az első szabad választást követően – tette hozzá. A miniszterelnök szerint az ország korábbi vezetői kisöpörték az államkincstárt, míg az emberek számára a rendszerváltás annak a reményét jelentette, hogy csak kiautózunk Ausztriába.
„Visszatekintve ki lehet mondani, hogy a magyar demokrácia intézményei Antall tevékenységének köszönhetően szilárdultak meg.” Orbán úgy látja, a volt miniszterelnöknek jutott az a feladat, hogy felébressze az országot a Kádár-korszak kábulatából. Olyanok is voltak azonban – folytatta –, „akik az ébredés után szerettek volna inkább ismét álomba szenderülni”, ezért az adósságra épített és jólétinek titulált rendszert nem volt elég a tárgyalóasztal mellett legyőzni, a rendszerváltásnak a közgondolkodásban is meg kellett történnie. Példaként említette, hogy az olyan mindennapos gondokat, mint egy benzináremelés, a magyar társadalom megrázkódtatásként élte át, míg az olyan történelmi események, mint a Varsói Szerződésből vagy a KGST-ből való kilépés, „távoli, ezért kevéssé fontos ügyeknek tűntek sok ember számára”.
Úgy fogalmazott, a legvidámabb barakk kádári Magyarországa valójában „egy tízmilliós átnevelő tábor volt”, ahol az embereket leszoktatták a politikáról, a nagy tervekről, és arra tanították őket, hogy legjobb nem kilógni a sorból, mert a szürkeségből még sosem volt baj. Orbán Viktor szavai szerint negyven év után a magyarok „egy különös fénytörésben, torzítva” látták a Horthy-rendszerben, a második világháborúban és 1956-ban betöltött szerepüket.
A miniszterelnök szerint a nemzetben végre bekövetkezett egy örvendetes fordulat Antall nemzetpolitikai kijelentésének köszönhetően, de szavait nagyon sokan kiforgatták.
Orbán elmondta, hogy bár Antall egy kamikaze kormányt vezetett, de megbízatását így is ki tudta tölteni. „Antall József öröksége ma is eleven politikai erő, képes volt felismerni Közép-Európában azt a közös értékrendszert, ami egybefűzte a térséget. Csak a halott jobboldali lehet jó jobboldali – utalt Orbán arra, hogy napjainkban mennyien beszélnek tisztelettel a néhai miniszterelnökről, miközben korábban gyalázták őt.
Nem akarom ismételni azt, amit az elmúlt napokban már sokszor elmondtunk – kezdte beszédét Boross Péter egykori miniszterelnök, az Antall-kormány belügyminisztere. Ahol Antall József megjelent, ott a dolgok formát kaptak, a kereszténydemokrata irányultság egyértelművé vált – tette hozzá. Természetesen történelmi elődei is voltak a néhai miniszterelnöknek, többek között Bethlen István, aki fazont adott a politikának és az országnak a trianoni diktátumot követően – mutatott rá Boross. A volt miniszterelnök szerint Antall pressziók alatt sem engedett az elveiből, így többek között az MDF–SZDSZ-nagykoalíció sem valósult meg, amit határon kívülről is szorgalmaztak. „Sorsfordító döntés volt, hogy kivel nem köt koalíciót Antall József.”
Karakterének sajátos vonásai nem azt a típust jelenítették meg a magyar közvélemény előtt, ami azonnal szerethetővé tette volna – vélekedett Boross, aki emlékeztette a jelenlévőket, hogy egy egészséges gazdaság sem bírta volna ki azt a sokkot, amit az 1990-es rendszerváltás okozott.
„Olyanok is mondanak kedvezőt vagy szépet Antallról, akik annak idején az ellenkezőjét harsogták, viszonyítási pontként jelentkezik a személye, hogy nagyobbat lehessen ütni a jelenen.” Boross szólt arról is, hogy Európa nagyot változott az elmúlt húsz évben, Brüsszelben már karácsonyfát sem akarnak állítani mások érzékenysége miatt. A volt miniszterelnök az új alaptörvény preambulumáról elmondta, hogy az minden bizonnyal közel állt volna Antall József nézeteihez. „Antall Józsefnek az az üzenete mindnyájunknak, hogy eszméink és elveink mellett tartsunk ki. „Legyen személye példa a következő nemzedékek számára is” – zárta szavait Boross.
Antall Józsefet amikor a hajó kapitányává választották, akkor mindent tudott a hajózásról, de a navigációról jóval kevesebbet – mondta el Marinovich Endre, Antall József egykori kabinetfőnöke. Igényes volt a munkában és megkérdőjelezhetetlen a magyar nemzet iránti elköteleződésében – tette hozzá. „Tudta, hogy nem gép az ember, de a magánélet problémái nem veszélyeztethetik a munka minőségét.” Az a furcsa helyzet alakult ki napjainkban, hogy Antall egykori bírálói szép szavakat mondanak a néhai miniszterelnökről, de gondolkozásának fundamentumáról egy szót sem szólnak – mutatott rá Marinovich.
Kapronczay Károly, a Semmelweis Orvostörténeti Könyvtár címzetes főigazgatója elmondta, hogy Antall kiváló tanár volt, a diákokhoz igazította a pedagógiát. Minden gesztus nélküli magyarságtudatot vallott, arra tanított, hogy a haza bennünk van – tette hozzá. „A történész Antall József a dualizmus korával foglalkozott, főként a centralistákkal, azzal a politikai csoporttal, amely a polgári Magyarország alapjait letette.”
– Az elmúlt 20 évben rengeteg alkalmam volt arra, hogy szóban és írásban méltassam Antallt, ezért most az ő gondolatait fogom idecitálni – kezdte Kónya Imre. Az MDF egykori frakcióvezetője a néhai miniszterelnöknek egy zárt frakcióülésen elmondott beszédéből idézett, amikor Antall betegségének történetét részletezte a jelenlévőknek. „Nem rólam van szó, hanem Magyarországról, a miniszterelnöki feladatok ellátása az elsőrendű feladatom, nem helyezhetem a magam érdekeit a nemzet elé” – idézte Kónya a drámai hangvételű sorokat. Fájdalmasan korai halála utólag értelmet kapott – zárta szavait a volt frakcióvezető.
