Kizárólag a parlamenti ülés megkezdésekor kerülne sor arra, hogy a képviselők, köztük a házelnök is, felálljanak, amivel a választópolgárok iránt nyilvánítanák ki a tiszteletüket. Ez azt jelenti, hogy egy héten egyszer állnának fel mindannyian. Manapság ugyanis időként egy ülés úgy kezdődik, hogy a képviselők nem nagyon figyelnek oda arra, ami ott történik, ugyanúgy beszélgetnek tovább, mint előtte – mondta a házszabály tervezett változásairól az M1 Ma reggel című műsorában Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezető-helyettese.
Gulyás hozzátette: a parlament méltósága szempontjából is indokolt, hogy legyen világos, elkezdődött egy ülés. Egy héten egy alkalommal a képviselők is fel tudnak állni, és megadni ezt a tiszteletet a választópolgároknak – indokolta meg a tervezett házszabály-változtatást. A politikus kitért arra is, hogy megszűnne a részletes vita. Korábban, az első két-három ciklusban nemcsak kifelé, a választóknak beszéltek, hanem létezett egymás meggyőzésének a szándéka is. Ez a 2000-es évektől teljesen megszűnt, ma már csak kifelé irányuló kommunikáció zajlik, így a részletes vita legtöbbször csupán az általános vita megismétlése.
Gulyás Gergely hangsúlyozta: érdemi párbeszéd leginkább a bizottságokban van, ezért a kormányoldal úgy gondolja, hogy a részletes vitaszakaszt érdemes a szakbizottságokba vinni. A Fidesz azt szeretné, ha a vitaszakasz kétszintű lenne, a szakbizottságok mellett működne egy törvényalkotási bizottság is, amely a különböző, időnként egymással ellentétes bizottsági javaslatokat összehangolná. Ilyképpen az Országgyűlés elé már csak egy egységes módosító javaslat kerülne.
A politikus arról is beszélt, hogy mivel 199 tagú lesz a parlament a mostani 386 helyett, és a képviselői munka szinte minden mással összeférhetetlen lesz, elvárható, hogy az Országgyűlésbe választott politikusok jelen legyenek a bizottsági üléseken. A házszabály tervezete szerint ha valaki a szavazások több mint feléről hiányzik, akkor a következő havi fizetésének ennek megfelelő arányú részét elveszíti.
Gulyás Gergely a nemzetiségek képviseletéről azt mondta, az új választójogi törvény húszéves adósságot törleszt azzal, hogy a kisebbségek is állíthatnak listát. Ha erre a polgárok legalább annyi voksot leadnak, amennyi egy rendes mandátum megszerzését eredményezi a pártoknál, akkor az adott nemzetiség teljes értékű képviselői helyet szerezhet. Ha ennél kevesebb voks érkezik a listára, a nemzetiség akkor is szószólót küldhet, akinek plenáris ülésen és végszavazáskor nincs szavazati joga, de jogállása egy képviselőéhez hasonló. Határozati javaslatot is benyújthat, sőt a nemzetiségeket képviselő törvénykezdeményezési jogú bizottságban szavazhat is.
