Nem szabad feladni!

Barabás Gyula szerint jó erkölcsbe ütköznek a devizahitel-szerződések, a devizahitel pedig alkalmatlan termék.

– A Kúria állásfoglalásával elveszett a remény, hogy a bíróságok adjanak jogorvoslatot?
– Egy modern, európai megoldáshoz hozzásegíthetett volna a Kúria, ha bátrabban lép fel. De nem értek egyet azokkal, akik szerint társadalomellenes döntés született. A legsúlyosabb kérdésekben, mint például az egyoldalú szerződésmódosítás, a luxemburgi székhelyű Európai Bíróság foglal majd állást feltehetőleg február elején. Ha itt jogorvoslati lehetőség adódik, akkor a kormánynak is nagyobb cselekvési lehetősége lesz, mert nemcsak a hazai, hanem az uniós jogot is maga mögött tudhatja, mert nem szabad olyan döntéseket hozni, amelyek nemzetközi színtéren gondot okozhatnak.

– A döntés után hol lehetnek még kiskapuk?
– Két fontos pontot emelnék ki. Az egyik, hogy magát a devizahitelt nagyon tágan írják körül, és csak akkor minősítik jó erkölcsbe nem ütközőnek, ha a szerződés egyébként érvényes. De eközben ezer sebből vérezhetnek szerződések. A másik, hogy a bankot terhelő tájékoztatási kötelezettségnek „ki kell terjednie az árfolyam változásának lehetőségére és arra, hogy annak milyen hatása van a törlesztőrészletekre”. Meg kell nézni, hogy a szerződésekbe a tájékoztatási részt belefoglalták-e.

Hétfőn a Kúria polgári kollégiuma jogegységi határozatában úgy döntött: nem ütközik jogszabályba, sem jó erkölcsbe, nem uzsorás és nem színlelt szerződés a devizaalapú kölcsönszerződés. Wellmann György, a kollégium vezetője a testület jogegységi ülése után ismertette: a devizaalapú kölcsönszerződések olyan szerződések, amelyekben az adós az adott időszakban irányadó forintkölcsönnél kedvezőbb kamatmérték mellett devizában adósodott el, amiből következően ő viseli az árfolyamváltozás hatásait.

A hétfőn közölt állásfoglalás után elindult a reakcióözön. A vélemények döntő többsége egyértelműen negatív volt. Rogán Antal fideszes frakcióvezető úgy értékelt: a legfőbb bírói fórum is a bankok oldalára állt.

Kósa Lajos, a nagyobbik kormánypárt alelnöke néhány nappal később úgy vélekedett: a Kúria határozata csalódást keltett. Azt pedig, hogy „teljesen szokatlan módon” az Európai Bírósághoz fordult, gyáva, rossz, konfliktuskerülő lépésként, időhúzásként értékelte, ami csak a bankoknak kedvez. Kósa azt is hangsúlyozta: pártja szerint a Kúriának döntenie kellene a devizahitelekkel kapcsolatos árfolyam-különbözet és egyoldalú szerződésmódosítások kérdésében is. Kósa azt is közölte: a devizahitelek kérdése kapcsán a kabinet most azt méri fel, hogy a különböző alternatívák esetében milyen kormányzati, törvényalkotási feladat lehet szükséges. Megerősítette, hogy a devizahitelt mint rossz terméket, amit „a szocialisták engedtek szabadjára”, ki akarják vezetni a piacról.

Orbán Viktor miniszterelnök Brüsszelben úgy fogalmazott: a Kúria a bankok oldalára állt. A kormányfő szerint a bankok oldalán „már álltak épp elegen, úgyhogy mi maradunk az emberek oldalán”.

A teljes interjút a Magyar Nemzet szombati számában olvashatja.