– A Kúria állásfoglalásával elveszett a remény, hogy a bíróságok adjanak jogorvoslatot?
– Egy modern, európai megoldáshoz hozzásegíthetett volna a Kúria, ha bátrabban lép fel. De nem értek egyet azokkal, akik szerint társadalomellenes döntés született. A legsúlyosabb kérdésekben, mint például az egyoldalú szerződésmódosítás, a luxemburgi székhelyű Európai Bíróság foglal majd állást feltehetőleg február elején. Ha itt jogorvoslati lehetőség adódik, akkor a kormánynak is nagyobb cselekvési lehetősége lesz, mert nemcsak a hazai, hanem az uniós jogot is maga mögött tudhatja, mert nem szabad olyan döntéseket hozni, amelyek nemzetközi színtéren gondot okozhatnak.
– A döntés után hol lehetnek még kiskapuk?
– Két fontos pontot emelnék ki. Az egyik, hogy magát a devizahitelt nagyon tágan írják körül, és csak akkor minősítik jó erkölcsbe nem ütközőnek, ha a szerződés egyébként érvényes. De eközben ezer sebből vérezhetnek szerződések. A másik, hogy a bankot terhelő tájékoztatási kötelezettségnek „ki kell terjednie az árfolyam változásának lehetőségére és arra, hogy annak milyen hatása van a törlesztőrészletekre”. Meg kell nézni, hogy a szerződésekbe a tájékoztatási részt belefoglalták-e.
