A Kúria hétfőn döntött arról, hogy a devizaalapú kölcsönszerződés önmagában az adóst terhelő árfolyamkockázat miatt nem ütközik jogszabályba, sem jó erkölcsbe, nem uzsorás és nem színlelt szerződés.
„Csalódottak vagyunk, mert a legfőbb bírói testület is – a hétfői döntésével – a bankok oldalára állt” – reagált újságírók előtt Rogán Antal.
A Fidesz frakcióvezetője azt is mondta ugyanakkor, hogy a mostani határozatból nem derül ki, foglalkozott-e, és ha igen, milyen döntést hozott a Kúria például az egyoldalú kamatemelések vagy az árfolyamrés ügyében. Ezért ezekkel kapcsolatban továbbra is várják a legfőbb bírói testület döntését, mert a Fidesz szerint a bankok mindkettő alkalmazásával megkárosították a devizahiteleseket – jelezte.
Ha ezek az érdemi állásfoglalások megszületnek – reményeik szerint minél hamarabb –, a parlament ki fogja alakítani álláspontját – közölte a politikus. „Amíg a végső jogi helyzetet nem ismerjük meg”, az árfolyamgát kiszélesítése mindenkinek segítséget jelent – hívta fel a figyelmet Rogán Antal.
A Magyar Bankszövetség és minden tagintézménye elkötelezett a jogszabályok és a bírósági döntések maradéktalan betartása mellett, a Kúria hétfői döntésével pedig megerősítette, hogy a bankszektor eddig is jogkövető magatartást gyakorolt – mondta hétfőn Kovács Levente, a bankszövetség főtitkára. Hangsúlyozta: a bankszövetség gyakorlatának megfelelően „a bírósági döntéseket nem véleményezzük, hanem maradéktalanul végrehajtjuk”.
Kovács Levente kiemelte: a Kúria hétfői döntésével sok nyitott kérdés és jogi próbálkozás lezárult, a devizahiteles szerződések élő és jogszerű szerződések, melyeket teljesíteni kell. „Ugyanakkor látjuk a lakáshitelezés társadalmi problémáit. Tudjuk, hogy sok családnak segítő kézre van szüksége” – mondta. Hozzáfűzte: a nehézségek mérséklésében a bankszektor szerepet vállal.
Nem derült ki, hogy visszaéltek-e erőfölényükkel
Az MNB tudomásul veszi a Kúria hétfői döntését, de Nagy Márton, a jegybank ügyvezető igazgatója arra hívta fel a figyelmet: a Kúria nem határozott abban a kérdésben, hogy a devizahiteleknél a bankok visszaéltek-e erőfölényes helyzetükkel. Nagy Márton szerint alapvetően közgazdasági és fogyasztóvédelmi szempontból a devizahiteleknél a szerződésekben a kamatokra és költségekre vonatkozó „ok-lista nem felel meg az átláthatóság követelményeinek”.
Arra a felvetésre, hogy az egyoldalú szerződésmódosításokkal összefüggésben a Kúria az Európai Bírósághoz fordult, a frakcióvezető azt válaszolta: „nem értem, miért kellett az Európai Bírósághoz fordulni. A Kúriát elég bölcsnek érzem ahhoz, hogy maga is meg tudja hozni a döntését”.
Orbán Viktor kormánya 2010-es hatalomra kerülése óta igyekszik segíteni a bajba jutott devizahiteleseknek. A kormány által eddig megtett lépések már 350 ezer adósnak nyújtottak jelentős segítséget: a kedvezményes végtörlesztés lehetőségével 170 ezer adós élt, az árfolyamgátba további 170 ezren léptek be, valamint a Nemzeti Eszközkezelőnek is már 11 500 ingatlant ajánlottak fel – foglalta össze 2013 őszén Varga Mihály az adósmentés aktuális állását, hozzátéve ugyanakkor, hogy vannak, akik eddig nem tudták kihasználni a mentőprogramok nyújtotta lehetőségeket.
Orbán Viktor 2013 szeptemberében a parlamentben a devizahitelesek ügyéről szólva hangsúlyozta: e szerződések megkötésekor a bankok visszaéltek saját helyzetükkel, az emberek jóhiszeműségével, mert úgy terjesztették el a devizakölcsönöket, hogy közben ismerték a lehetséges kockázatokat, pontosan tudták, mi lesz, ha elszabadulnak az árfolyamok, hiszen az összes árfolyamkockázatot jó előre áthárították az ügyfelekre. A miniszterelnök mindezt elfogadhatatlannak nevezte.
A devizahitelesek nemcsak a kormány lépéseire várnak, hanem a bíróságokon is küzdenek igazukért. Az utóbbi időben négy ítéletben is helytadtak a devizahiteleseknek a pénzintézetekkel szemben. Léhmann György ügyvéd – aki sikerre vitte ügyfelét a bank ellen – elmondta, a magyar ítélkezési gyakorlat továbbra sem ismeri a precedens fogalmát, de a bíróságok iránymutatónak veszik ezeket az ítéleteket. A négy ítélet közül csak az október 8-ai jogerős, melyet Léhmann nyert meg – a Pécsi Ítélőtábla határozata volt az első ilyen döntés.
Kérdésre azt is kijelentette, fenntartják azt az álláspontjukat, amely szerint a devizahitelnek mint terméknek meg kell szűnnie.
„Ezt a meccset a bankok előbb-utóbb tragikusan el fogják veszíteni: vagy a magyar, vagy az európai bíróságokon megszületik majd az a döntés, aminek következtében ez a kártyavár összeomlik” – hangzott el azon az egyórás fórumon, amely a Kapos Televízió stúdiójában zajlott Róna Péter és Léhman György részvételével. Róna Péterrel egybehangzóan Léhmann is hangsúlyozta: hibás termékekről van szó, amelyek az elképzelhető összes tisztességtelen elemet tartalmazzák. A siófoki ügyvéd hozzátette: pofonegyszerű lett volna megfelelő szerződést írni.
A Portfólio.hu becslései szerint közel 339 milliárd, vagyis fejenként 674 ezer forint járna vissza a devizahiteleseknek, ha kiderülne, jogtalanul változtatgatják hiteleik kamatát a bankok. Emiatt a jövőben évi 81 milliárddal, vagyis átlagosan havi több mint 13 ezer forinttal lehetne kisebb a törlesztőrészlet a jelenleginél.
