A Kúria hétfőn döntött arról, hogy a devizaalapú kölcsönszerződés önmagában az adóst terhelő árfolyamkockázat miatt nem ütközik jogszabályba, sem jó erkölcsbe, nem uzsorás és nem színlelt szerződés.
„Csalódottak vagyunk, mert a legfőbb bírói testület is – a hétfői döntésével – a bankok oldalára állt” – reagált újságírók előtt Rogán Antal.
A Fidesz frakcióvezetője azt is mondta ugyanakkor, hogy a mostani határozatból nem derül ki, foglalkozott-e, és ha igen, milyen döntést hozott a Kúria például az egyoldalú kamatemelések vagy az árfolyamrés ügyében. Ezért ezekkel kapcsolatban továbbra is várják a legfőbb bírói testület döntését, mert a Fidesz szerint a bankok mindkettő alkalmazásával megkárosították a devizahiteleseket – jelezte.
Ha ezek az érdemi állásfoglalások megszületnek – reményeik szerint minél hamarabb –, a parlament ki fogja alakítani álláspontját – közölte a politikus. „Amíg a végső jogi helyzetet nem ismerjük meg”, az árfolyamgát kiszélesítése mindenkinek segítséget jelent – hívta fel a figyelmet Rogán Antal.
A Magyar Bankszövetség és minden tagintézménye elkötelezett a jogszabályok és a bírósági döntések maradéktalan betartása mellett, a Kúria hétfői döntésével pedig megerősítette, hogy a bankszektor eddig is jogkövető magatartást gyakorolt – mondta hétfőn Kovács Levente, a bankszövetség főtitkára. Hangsúlyozta: a bankszövetség gyakorlatának megfelelően „a bírósági döntéseket nem véleményezzük, hanem maradéktalanul végrehajtjuk”.
Kovács Levente kiemelte: a Kúria hétfői döntésével sok nyitott kérdés és jogi próbálkozás lezárult, a devizahiteles szerződések élő és jogszerű szerződések, melyeket teljesíteni kell. „Ugyanakkor látjuk a lakáshitelezés társadalmi problémáit. Tudjuk, hogy sok családnak segítő kézre van szüksége” – mondta. Hozzáfűzte: a nehézségek mérséklésében a bankszektor szerepet vállal.
Nem derült ki, hogy visszaéltek-e erőfölényükkel
Az MNB tudomásul veszi a Kúria hétfői döntését, de Nagy Márton, a jegybank ügyvezető igazgatója arra hívta fel a figyelmet: a Kúria nem határozott abban a kérdésben, hogy a devizahiteleknél a bankok visszaéltek-e erőfölényes helyzetükkel. Nagy Márton szerint alapvetően közgazdasági és fogyasztóvédelmi szempontból a devizahiteleknél a szerződésekben a kamatokra és költségekre vonatkozó „ok-lista nem felel meg az átláthatóság követelményeinek”.