A Kúria polgári kollégiuma jogegységi határozatában hétfőn arról döntött, hogy nem ütközik jogszabályba, sem jó erkölcsbe, nem uzsorás és nem színlelt szerződés a devizaalapú kölcsönszerződés. Wellmann György, a kollégium vezetője a testület jogegységi ülése után ismertette: a devizaalapú kölcsönszerződések olyan szerződések, amelyekben az adós az adott időszakban irányadó forintkölcsönnél kedvezőbb kamatmérték mellett devizában adósodott el, amiből következően ő viseli az árfolyamváltozás hatásait.
A devizahitelek összetett, súlyos társadalmi problémákat okoznak, amelyek a hagyományos jogi eszközökkel nehezen kezelhetők, a bíróságok azonban nem léphetnek ki a jogállami keretekből – mondta Darák Péter, a Kúria elnöke újságírói kérdésre a legfelsőbb bírói fórum évzáró sajtótájékoztatóján, szerdán Budapesten.
A határozat szerint a szerződési terheknek a szerződés megkötését követő – előre nem látható – egyoldalú eltolódása az érvénytelenség körében nem értékelhető. A döntés kitér arra is, hogy a pénzügyi intézmény tájékoztatási kötelezettségének ki kell terjednie az árfolyamváltozás lehetőségére és arra, hogy annak milyen hatása van a törlesztőrészletekre.
Ifjabb Lomnici Zoltán jogász, a Civil Összefogás Fórum (CÖF) jogi szakértője az M1 kedd esti műsorában elmondta: „direktben” nem merné kritizálni a Kúria döntését, ám szerinte volt más lehetősége a testületnek. Mint mondta, a CÖF jogi álláspontja szerint ez egy devizában nyilvántartott forintkölcsön volt. „Én úgy fogalmaznék, hogy itt érvénytelen szerződések tucatjával találkozunk, és azt is leszögezném, hogy az árfolyamkockázat sem lehet végtelen” – emelte ki. A jogász hozzátette: a Kúria döntésével szerinte kimondta, hogy ez devizában nyilvántartott hitel, és az árfolyamkockázatot az adós viseli. Ifj. Lomnici szerint a legnagyobb probléma az, hogy több százezer ember van kilátástalan helyzetben.
A CÖF azt kérte az ombudsmantól, hogy az Alkotmánybírságról szóló törvény alapján vizsgálja meg, fordulhat-e az Ab-hez a jogegységi határozat megsemmisítésének céljával. Ezentúl „a CÖF felszólítja az államot, hogy a Ptk. vonatkozó rendelkezése alapján egészítse ki, nyúljon bele a szerződésbe, hiszen egy ( ) 1991-es alkotmánybírósági határozat kimondta, hogy tömegesen előforduló sérelmes szerződések esetén van lehetősége az államnak alkotmányosan, hogy belenyúljon” – húzta alá a köztévében.
Közölte azt is: úgy gondolják, hogy az ítélkezési hajó elment, „az Ab egy lehetőség, és a kormányzatnak is van lehetősége.” Hangsúlyozta továbbá, devizát például senki nem látott, s aki az adott valutában akart törleszteni, annak ezt nem tették lehetővé. Szerinte a Kúria kritika nélkül elfogadta a bankok érvelését, s neves közgazdászok véleményét nem vette figyelembe. Szerinte a Kúria mostani és korábbi jogegységi határozatával ellehetetlenítette az adósok helyzetét, így nagy valószínűséggel a kormányzatra vár a megoldás.
A Magyar Szociális Fórum kedden aggodalmát fejezte ki a Kúria hétfői döntésének társadalmi következményei miatt. A devizahitel-károsultak szerintük úgy élik meg a Kúria döntését, hogy a fennálló törvények alapján kizárták a jogi megoldás lehetőségét, és még azokat az ítéleteket is felülírták, amelyek a bankok által megkárosított emberek javára eddig születtek – áll az MSZF közleményében.
„Azokra a hitelkárosultakra, akiktől ma már a felvett kölcsön kétszeresét és háromszorosát követelik vissza, vérlázítóan hat a Kúria állásfoglalása, miszerint a hitelszerződés nem ütközik jogszabályba, sem jó erkölcsbe, és nem is uzsoraszerződés” – írják.
A Pénzügyi Ismeretterjesztő és Érdek-képviseleti Egyesület kedden közleményt adott ki, melyben úgy vélik, a jogegységi döntés a jogbiztonság megteremtése helyett a jogi zűrzavart fogja növelni. „A Kúria bíráit személyes felelősség terheli azért, hogy a devizahitelesek problémája továbbra sincs megoldva” – teszik hozzá.
„Csalódottak vagyunk, mert a legfőbb bírói testület is – a hétfői döntésével – a bankok oldalára állt” – ezt már Rogán Antal frakcióvezető jelentette ki hétfőn újságírók előtt. A Fidesz frakcióvezetője azt is mondta ugyanakkor, hogy a mostani határozatból nem derül ki, foglalkozott-e, és ha igen, milyen döntést hozott a Kúria például az egyoldalú kamatemelések vagy az árfolyamrés ügyében. Ezért ezekkel kapcsolatban továbbra is várják a legfőbb bírói testület döntését, mert a Fidesz szerint a bankok mindkettő alkalmazásával megkárosították a devizahiteleseket – jelezte.
„A Kúria döntése a bankoknak ma kedvező, azonban – sajnálatosan – a legfontosabb kérdések megválaszolása elől a legfőbb jogi fórum ellépett: a KDNP véleménye szerint az egyoldalú kamatemelés és az árfolyamrés utáni összeg változatlanul visszajár” – reagált a kisebbik kormánypárt. A Portfólió.hu becslései szerint egyébként közel 339 milliárd, vagyis fejenként 674 ezer forint járna vissza a devizahiteleseknek, ha kiderülne, jogtalanul változtatgatják hiteleik kamatát a bankok.
A bankoknak kedvez a Kúria döntése Lehmann György ügyvéd szerint is. A korábban a bankok ellen indított több devizahiteles perben is győztes szakértő ugyan akkor rámutatott, továbbra is nyerhetnek a devizahitelesek a bankokkal szemben, ha nem volt kellően körültekintő a pénzintézet a szerződés megkötésekor.
A Sonline.hu-nak nyilatkozva úgy látja, az árfolyamváltozás rizikóját az adósnak kell vállalnia, a kamatváltozás azonban már banki kockázat, azaz ha csökken, akkor a banknak csökkenteni kellene a törlesztőrészletet. „Ez az, ami elmarad” – teszi hozzá Lehmann.
Róna Péter kedden a 180 percnek telefonon adott interjújában emlékeztetett arra, hogy a legfelsőbb bírói fórum nem döntött az egyoldalú szerződésmódosításról, a 3. és 4. bekezdésben ugyanakkor egy kiskaput is hagyott a szerződést megtámadni, amit eddig nem nagyon vett észre senki.
A Kúria döntése ugyanis kitér arra is, hogy a pénzügyi intézmény tájékoztatási kötelezettségének ki kell terjednie az árfolyamváltozás lehetőségére és arra, hogy annak milyen hatása van a törlesztő részletekre. Ha pedig ez így van, Róna szerint a bankoknak kötelességük lett volna elmondani, hogy a kölcsön aláírását megelőző 10-15 évben a forint és a svájci frank közti árfolyamváltozás évi 6-8 százalék volt a forint kárára.
A kormány folyamatosan keresi a megoldást
Orbán Viktor kormánya 2010-es hatalomra kerülése óta igyekszik segíteni a bajba jutott devizahiteleseknek. A kormány által eddig megtett lépések már 350 ezer adósnak nyújtottak jelentős segítséget: a kedvezményes végtörlesztés lehetőségével 170 ezer adós élt, az árfolyamgátba további 170 ezren léptek be, valamint a Nemzeti Eszközkezelőnek is már 11 500 ingatlant ajánlottak fel – foglalta össze 2013 őszén Varga Mihály az adósmentés aktuális állását, hozzátéve ugyanakkor, hogy vannak, akik eddig nem tudták kihasználni a mentőprogramok nyújtotta lehetőségeket.
Orbán Viktor 2013 szeptemberében a parlamentben a devizahitelesek ügyéről szólva hangsúlyozta: e szerződések megkötésekor a bankok visszaéltek saját helyzetükkel, az emberek jóhiszeműségével, mert úgy terjesztették el a devizakölcsönöket, hogy közben ismerték a lehetséges kockázatokat, pontosan tudták, mi lesz, ha elszabadulnak az árfolyamok, hiszen az összes árfolyamkockázatot jó előre áthárították az ügyfelekre. A miniszterelnök mindezt elfogadhatatlannak nevezte.
