A Kúria polgári kollégiuma jogegységi határozatában hétfőn arról döntött, hogy nem ütközik jogszabályba, sem jó erkölcsbe, nem uzsorás és nem színlelt szerződés a devizaalapú kölcsönszerződés. Wellmann György, a kollégium vezetője a testület jogegységi ülése után ismertette: a devizaalapú kölcsönszerződések olyan szerződések, amelyekben az adós az adott időszakban irányadó forintkölcsönnél kedvezőbb kamatmérték mellett devizában adósodott el, amiből következően ő viseli az árfolyamváltozás hatásait.
A devizahitelek összetett, súlyos társadalmi problémákat okoznak, amelyek a hagyományos jogi eszközökkel nehezen kezelhetők, a bíróságok azonban nem léphetnek ki a jogállami keretekből – mondta Darák Péter, a Kúria elnöke újságírói kérdésre a legfelsőbb bírói fórum évzáró sajtótájékoztatóján, szerdán Budapesten.
A határozat szerint a szerződési terheknek a szerződés megkötését követő – előre nem látható – egyoldalú eltolódása az érvénytelenség körében nem értékelhető. A döntés kitér arra is, hogy a pénzügyi intézmény tájékoztatási kötelezettségének ki kell terjednie az árfolyamváltozás lehetőségére és arra, hogy annak milyen hatása van a törlesztőrészletekre.
Ifjabb Lomnici Zoltán jogász, a Civil Összefogás Fórum (CÖF) jogi szakértője az M1 kedd esti műsorában elmondta: „direktben” nem merné kritizálni a Kúria döntését, ám szerinte volt más lehetősége a testületnek. Mint mondta, a CÖF jogi álláspontja szerint ez egy devizában nyilvántartott forintkölcsön volt. „Én úgy fogalmaznék, hogy itt érvénytelen szerződések tucatjával találkozunk, és azt is leszögezném, hogy az árfolyamkockázat sem lehet végtelen” – emelte ki. A jogász hozzátette: a Kúria döntésével szerinte kimondta, hogy ez devizában nyilvántartott hitel, és az árfolyamkockázatot az adós viseli. Ifj. Lomnici szerint a legnagyobb probléma az, hogy több százezer ember van kilátástalan helyzetben.
A CÖF azt kérte az ombudsmantól, hogy az Alkotmánybírságról szóló törvény alapján vizsgálja meg, fordulhat-e az Ab-hez a jogegységi határozat megsemmisítésének céljával. Ezentúl „a CÖF felszólítja az államot, hogy a Ptk. vonatkozó rendelkezése alapján egészítse ki, nyúljon bele a szerződésbe, hiszen egy ( ) 1991-es alkotmánybírósági határozat kimondta, hogy tömegesen előforduló sérelmes szerződések esetén van lehetősége az államnak alkotmányosan, hogy belenyúljon” – húzta alá a köztévében.