Választás: melyik napok jöhetnek szóba?

A köztársasági elnök kizárólagos jogosultsága az időpont kiválasztása.

WL
2013. 12. 20. 5:39
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az alaptörvény alapján a köztársasági elnök kizárólagos jogosultsága dönteni arról, mikorra tűzi ki a tavaszi parlamenti választásokat; a jogszabályok csak annyit írnak elő azzal kapcsolatban, hogy áprilisban vagy májusban kell megtartani, és nem eshet húsvétvasárnapra (jövőre április 20-a).

Ezek alapján – az immár egyfordulós – országgyűlési választásra a következő időpontok jöhetnek szóba: április 6., 13., 27., május 4., 11., 18. és 25.

A választási eljárási törvény értelmében a választást úgy kell kitűzni, hogy a szavazás napja a kitűzés napját követő hetvenedik és kilencvenedik nap közé essen, ez azt jelenti, hogy a kitűzés legkorábbi ideje január 6., a legkésőbbi március 16.

Az államfő dönthet úgy is, hogy az országgyűlési választások és az európai parlamenti választások egy időben legyenek. Ekkor természetesen nincs lehetősége arra, hogy időpontok közül válasszon, mert az EP-választásokat minden tagállamban egy időben, május 22–25. között kell megtartani. Ebben az esetben a magyarországi EP-választást és a magyar országgyűlési választást is május 25-én kell megtartani, mert a választási eljárási törvény értelmében parlamenti választás csak vasárnap tartható.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.