Ezekre mind érdemes figyelni január elsejétől

Új büntetőjogszabályok léptek hatályba, és változott a szabadság kiadásának szabályozása is.

Idén januártól többen vehetik igénybe a családi adókedvezményeket, a kiszélesített rendszer 260-270 ezer háztartást, illetve családot érint, 2014. évi költségvetési vonzata pedig több mint ötvenmilliárd forint. Az új rendszer lényege, hogy azok a szülők, akik eddig a családi adókedvezmény teljes összegét nem tudták igénybe venni, azok családi járulékkedvezmény formájában az egészségbiztosítási és a nyugdíjjárulékból érvényesíthetik majd az adókedvezményt. Ez azt jelenti, hogy a bruttó bér eddigi 16 százalékáról 33 százalékára nő a családi adókedvezmény által elérhető maximális adómegtakarítás. A szakminisztériumi háttéranyag szerint egy háromgyerekes családban, ha a két szülő együttes jövedelme 100 ezer forint, akkor a 2013. évi nettó 81 500 forintos jövedelem 2014-ben 98 500 forint lesz, tehát az új évben nettó 17 ezer forinttal több marad a családoknál. Ha a (háromgyerekes) két szülő együttes jövedelme 300 ezer forint, akkor 51 ezer forinttal kaphatnak többet havonta.

A január 1-jén hatályba lépő változásokkal jogi értelemben megszűnik a piaci elvekre épülő tankönyvellátás, és helyébe az állam teljes körű felelősségére épülő rendszer lép. A tankönyvek fejlesztéséért és kiadásáért egy állami szerv felel majd, megrendelésük, beszerzésük és az iskolákba eljuttatásuk a már működő könyvtárellátó feladata lesz. Az állam 2013. szeptember 1-jétől felmenő rendszerben biztosítja az ingyenes tankönyvellátást az elsőtől a nyolcadik évfolyamig. A változtatást azzal indokolták, hogy az eddigi tankönyvpiaci rendben a gazdálkodó szervezetek minél nagyobb profitra törekedve minél nagyobb példányszámot igyekeztek az iskolákba szállítani. Az új szabályrendszer azonban a kiadók versengése helyett garanciát teremt arra, hogy az állam saját tankönyvkiadóval, kísérleti tankönyvfejlesztéssel biztosítsa a tankönyveket az iskoláknak, de nem zárja ki, hogy ahol indokolt, fenntartsák a nem állami tulajdonú kiadók bevonását a tankönyvek fejlesztésébe.

A parlament még nyáron módosította a Munka törvénykönyvét, a kötetlen munkarendre és a szabadság kiadására vonatkozó új szabályok január elsejével léptek hatályba. Eddig akkor számított kötetlennek a munkarend, ha a munkáltató heti átlagban legalább a napi munkaidő fele beosztásának jogát – a munkakör sajátos jellegére, a munkavégzés önálló megszervezésére tekintettel – a munkavállaló számára írásban átengedte. Ez az előírás úgy módosult, hogy a kötetlen jelleg a teljes munkaidőre vonatkozik, de a munkarend kötetlen jellegét nem érinti, ha a munkavállaló a munkaköri feladatainak egy részét – éppen azok sajátos jellege miatt – csak egy meghatározott időpontban vagy pedig időszakban teljesítheti.

A szabadság átvitelének szabálya lényegesen leegyszerűsödött. A munkaadó a tárgyévben esedékes szabadságból a munkavállaló életkora alapján járó pótszabadságot írásos megállapodás alapján a következő év végéig is kiadhatja. Mostanáig a húsz nap alapszabadság és az életkor szerinti pótszabadság egyharmadát adhatta ki a munkaadó az esedékesség évét követő év végéig, de erről meg kellett állapodnia a munkavállalóval.

Az illetékfizetés terén újdonság, hogy az ajándékozási illetékmentességet kiterjesztették a házastársak közötti ingyenes vagyonátruházásokra is. Az első lakástulajdon megszerzése esetén pedig 12 havi pótlékmentes részletfizetésre lesz lehetősége a magánszemélyeknek.

Aki nem biztosított, annak érdekében, hogy az egészségügyi ellátást igénybe tudja venni, ezentúl is egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie. Ennek összege 2013-ban 6660 forint volt, 2014-ben az infláció mértékével, 6810 forintra emelkedik.

A tételes kis adózás azért nem volt vonzó a vállalkozók egy része számára, mert a havi 50 ezer forintos adó befizetésével keletkező havi 81 300 forintos társadalombiztosítási alap túl alacsony. Az idei évtől azonban választható lesz a magasabb adózás. Aki havi 75 ezer forint adó befizetését vállalja, a tb-alapja havi 136 250 forint lesz. Az alap tehát nagyjából 55 ezer forinttal emelkedik. A magasabb adófizetés tehát nem kötelező, megmarad a havi 50 ezer forintos lehetőség is a katásoknak.

Fontosabb változás még a katásoknál, hogy nem muszáj bevételi nyilvántartást vezetni, elég, ha a számlákat, nyugtákat mind megőrzi, ha ezekből a bevétel megszerzésének időpontja hitelesen megállapítható.

A gabona és olajos magvak forgalmazása esetén fennmarad a fordított adózás, és ennek alkalmazhatóságát 2014. június 30-ról 2018. december 31-re tolták ki.

Január elsején az eddigi 98 százalékról 75 százalékra csökkent a közszférában kifizetett - kétmillió, illetve három és fél millió forint feletti - végkielégítéseket terhelő különadó. Az Országgyűlés erről még december közepén döntött az agrár- és környezetügyi tárgyú törvénymódosítások között. Az elfogadott módosítás értelmében az állami és önkormányzati vezetőknek, képviselőknek, köztulajdonú cégek vezető tisztségviselőinek és felügyelőbizottsági tagjainak a jogviszonyuk megszüntetése miatt kifizetett összeg kétmillió forint feletti része után, más állami foglalkoztatottaknak a végkielégítésük három és fél millió forint feletti része után kell megfizetniük a különadót.

Megszűnik a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) jogutódlással január elsejével, az uniós fejlesztési programok végrehajtása a szaktárcákhoz kerül, míg a források felhasználását a Miniszterelnökség koordinálja. Az Országgyűlés december 17-én adott felhatalmazást a kormánynak, hogy rendeletben állítsa fel az új fejlesztéspolitikai intézményrendszert. Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára korábban azt közölte, hogy a fejlesztéspolitikai intézményrendszer átalakításáról hozott döntéseknek megfelelően az átalakulás folyamata augusztus elsején kezdődött, amikor az NFÜ felügyelete a Miniszterelnökséghez került.

A Miniszterelnökségen belül egy központi koordináló szervet hoznak létre, amely ellenőrzi majd a 2014–2020 közötti hét évre felvázolt pályának az alakulását. Ebben a végleges szerkezetben történik majd a 2007–2013-as időszak programjainak kifuttatása, illetve a 2014–2020-as időszak tervezése és végrehajtása. Az átalakítás legfontosabb részének nevezte, hogy a jövőben az adott területért stratégiailag felelős minisztériumokhoz kerülnek az adott témát kezelő irányító hatóságok.