Az MSZP elnöke és a baloldali megállapodás miniszterelnök-jelöltje erről az InfoRádió szerdai Aréna című műsorában beszélt. Mesterházy Attila kiemelte, győzelemmel számolnak, ebben az esetben pedig öt részvevőből álló választási koalíció irányíthatja az országot. Kormányzásuk az MSZP és az Együtt–PM között kötött közpolitikai megállapodásra épülne, amelyet a DK is elfogad – mondta. Ismert: a rendszerváltozás után, kormányra kerülésekor az MSZP mindig együtt irányította az országot az SZDSZ-szel. Viszonyuk gyakorlatilag folyamatos állóháború volt, amelynek betetőzése az volt, amikor a 2008-as szociális népszavazás után a liberálisok kiléptek a kormányból, ám Bajnai Gordont folyamatosan kisegítették szavazataikkal miniszterelnöksége alatt.
A szocialista politikus szerint kormányukat az különböztetné meg a Fidesz-kabinettől, hogy az nem egy centrális erőtérben, a „vezér megkérdőjelezhetetlen igazságából” indulna ki, hanem a sokféleség tiszteletére és a jóhiszemű együttműködés politikai kultúrájára épülne. Mesterházy Attila szólt arról is, hogy az MSZP és az Együtt–PM között kötött kétoldalú megállapodást alapvetően a DK megerősödése miatt kellett kibővíteni. A szélesebb körű összefogástól korábban az Együtt–PM zárkózott el, végül azonban Bajnai Gordon hajlandóvá vált újratárgyalni a korábbi egyezséget – fejtette ki, kiemelve, hogy az összefogás bejelentése megkönnyebbülést, euforikus hangulatot váltott ki a baloldalon. Hozzátette, hogy összefogásuk már nem bővül a választásig.
Emlékezetes, a Gyurcsány-párt megerősödéséhez az is hozzájárulhatott, hogy a DK és aktivistái számos alkalommal támadták mostani szövetségeseiket. A pártelnök például a rezsóra ültette volna a szerinte nem szenvedélyes politikusokat. A DK szimpatizánsai azt sem fogadták örömmel, hogy Bajnai és Szigetvári Viktor arról beszéltek korábban, hogy visszautasíthatatlan ajánlatot adnának a választási győzelem után a Fidesznek. Október 23-án, a baloldal közös ünnepi megemlékezésén a gyurcsányisták kiabálva fojtották Mesterházy Attilába a szót.
Az EP-választásokon saját listával indulnak a pártok, az önkormányzati voksolás előtt pedig még egyeztetéseket tartanak az összefogás részvevői – ismertette a szocialisták elnöke. Az MSZP elnökét kérdezték a paksi atomerőmű bővítéséről is, amiről azt mondta, elképzelhető, hogy a kormány törvénytelenül írta alá a szerződést, mivel az atomenergiáról szóló jogszabály alapján csak parlamenti felhatalmazással hozhatott volna hasonló súlyú döntést. Mesterházy Attila hatástanulmányokat és nemzetközi tendert is hiányolt az ügyben, majd elmondta, a megállapodás részleteit nem ismerik, ezért kormányra kerülésük esetén kivizsgálnák a szerződést.
Rogán Antal, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője szerdai sajtótájékoztatóján arra kérte az MSZP elnökét a paksi erőműblokkok építésével kapcsolatban, hogy „ne gyurcsányosodjon”, ne tegye azt, hogy a politikai céljai érdekében ma egészen mást csinál, mint amit 2009-ben vagy 2010-ben tett. Rogán hangsúlyozta, hogy 2009-ben az MSZP képviselői, köztük Mesterházy Attila is megszavazta a parlamentben a paksi erőmű felújításának előkészítésére felhatalmazást adó országgyűlési határozatot. Emlékeztetett emellett Bajnai Gordon akkori miniszterelnök 2010-es nyilatkozatára is, amely szerint Paks megújítása továbbvisz az energiabiztonság megerősítéséhez.
