2008 és 2009 során egy szervezett banda országszerte kilenc helyszínen lőfegyverekkel, gyújtópalackokkal roma családok otthonait támadta meg. A bűncselekmény-sorozatban hat ember, köztük egy gyerek meghalt, öten súlyosan megsebesültek. Az elkövetők 78 lövést adtak le, 11 Molotov-koktélt dobtak a megtámadott épületekre, és 55 ember testi épségét veszélyeztették.
A cigánygyilkosságok ügyében a Budapest Környéki Törvényszék első fokon tényleges életfogytiglanra ítélte Kiss Árpád elsőrendű, Kiss István másodrendű és Pető Zsolt harmadrendű vádlottat. Csontos István negyedrendű vádlott büntetése tizenhárom év fegyház.
A Magyar Nemzet korábbi összefoglalójából kiderül, hogy a gyilkosságok felderítésének titkosszolgálati hátterét vizsgáló parlamenti bizottság jelentése szerint az egyik vádlottat szélsőséges nézetei miatt 2004-től megfigyelés alatt tartotta a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH), és ezt csak a Gyurcsány-kabinet alatt, 2008 elején, az első támadás előtt fél évvel állították le – éppen akkor, amikor információ vetődött fel, hogy fegyverkezésbe kezd.
Laborc személyesen felel a hiányosságokért
A parlamenti vizsgálóbizottság megállapította: a feltárt hiányosságokért, az érdemi munka elmaradásáért, az NBH rendeltetésszerű működésének hiányáért a hivatal főigazgatóját, Laborc Sándort személyes felelősség, a rendellenes működésért Szilvásy György és Ficsor Ádám minisztereket politikai felelősség terheli.
Mohácsi Viktória volt SZDSZ-es európai parlamenti képviselő szerint a Gyurcsány-kormány információkat tartott vissza a romagyilkosságok ügyében azért, hogy ne derüljön ki, állami tisztségviselőknek is közük lehetett a bűncselekményekhez. A volt politikus közölte azt is, a gyilkosságokkal kapcsolatban keletkezett iratokat azért titkosították nyolcvan évre, hogy ne derüljön fény a támadássorozat politikai vonatkozásaira. Erről a volt szabad demokrata EP-képviselő a CBC kanadai állami televízió riportfilmjében beszélt.
Vasárnap este Budapesten a Mátyás téren mintegy háromszázan emlékeztek a gyilkosságsorozat áldozataira. A civil szervezetek által kezdeményezett rendezvényen táblát állítottak fel, amelyen az áldozok fotói voltak láthatók, az egybegyűltek pedig gyertyákat, mécseseket gyújtottak az emlékükre a tábla tövében.
A megemlékezésen jelen volt többek között Schiffer András, az LMP országgyűlési frakciójának vezetője, Kunhalmi Ágnes, az MSZP elnökségi tagja, Horváth Csaba, az MSZP fővárosi frakciójának vezetője, Osztolykán Ágnes az LMP országgyűlési képviselője, Szabó Tímea, az Együtt–PM Szövetség politikusa, független országgyűlési képviselő, Majtényi László, az Eötvös Károly Intézet vezetője és Horváth Aladár, a Roma Polgárjogi Mozgalom Alapítója.
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkársága vasárnap az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: a hat ember életét követelő támadássorozatot túlélő sértettek kárenyhítésének folyamata megkezdődött. A „megkérdőjelezhetetlen szakmai tapasztalattal rendelkező civil szervezet”, a Fehér Gyűrű Közhasznú Egyesület péntekig tesz javaslatot a kormányzatnak a tatárszentgyörgyi gyilkosságot túlélő sértettek kárenyhítésére – tették hozzá.
Közölték: az államtitkárság munkatársai, ahogy a korábbi években, idén is osztoztak a hozzátartozók gyászában, az évforduló alkalmából koszorút és virágot vittek az elhunytak sírjához.
Makai István, a Fővárosi Cigány Önkormányzat és a Roma Polgári Tömörülés elnöke a tatárszentgyörgyi gyilkosság évfordulója alkalmából vasárnap kiadott közleményében arra hívta fel a figyelmet, hogy a romagyilkosságok „demokratikus társadalmunk elleni támadások” voltak, a leadott lövések nemcsak Csorba Róbertet és kisfiát, hanem Magyarország testét is megsebezték.
Rámutatott, hogy a faji alapú megkülönböztetés, a társadalmi csoportok megbélyegzése a világtörténelem gyászos, sötét szégyenfoltjához vezetett. Makai István jelezte, meg kívánnak emlékezni a Nagycsécsen, a Tiszalökön és Kislétán cigány származásuk miatt meggyilkolt áldozatokról is.
