A Magyar Nemzet fideszes forrásokból úgy értesült, elsősorban ezért hosszabbították meg az Egyesült Államokban kipattant lehallgatási botrány magyarországi szálait vizsgáló parlamenti bizottság mandátumát. Korábban Kocsis Máté, a Fidesz kommunikációs igazgatója, a nemzetbiztonsági bizottság tagja arról beszélt, hogy nemcsak információ-, hanem befolyásszerzésre irányuló törekvések is lehettek a lehallgatások mögött.
A botránnyal összefüggésben Orbán Viktor miniszterelnök is konzultált minden parlamenti frakcióvezetővel.
Gulyás Gergely, a bizottság fideszes alelnöke a lap értesüléseit nem kívánta kommentálni. Ezzel kapcsolatban mindössze annyit árult el, hogy a javaslatára március 31-ig meghosszabbított határidőig várhatóan még legalább két-három alkalommal összeülnek.
A Magyar Nemzet kérdésére elmondta, továbbra is szeretnék meghallgatni az amerikai diplomácia Magyarországon dolgozó illetékesét. Mivel az új nagykövet várhatóan március elején foglalja el állomáshelyét, így – már csak udvariassági szempontból is – megvárják azt, és ezután hívják meg a bizottság elé.
Mindezt annak ellenére, hogy tudják: az amerikai diplomácia eddig sehol sem volt túl előzékeny közreműködő a történtek feltárásában. Emellett továbbra is tervezik, hogy a washingtoni, a londoni, az ottawai és a berlini magyar nagykövetet, illetve néhány kiemelt stratégiai védett objektum vezetőjét is meghallgassa a bizottság.
A fideszes politikus szerint a már hivatalosan is zajló kampány ellenére tudják folytatni a munkát, hiszen eddig minden párt egyetértett abban, hogy tömeges emberi jogi jogsértések történtek, amelyek vizsgálatot igényelnek. A tervek szerint március végéig elkészített és elfogadott jelentésüket viszont a jelenlegi Országgyűlés már várhatóan nem tudja megvitatni, az majd a választások után megalakuló új parlament feladata lesz.
A lehallgatásokat vizsgáló bizottság a legutóbbi zárt ülésén – amikor Pintér Sándor belügyminisztert, Martonyi János külügyminisztert és a Miniszterelnökséget vezető Lázár Jánost hallgatták meg – az már kiderült, hogy melyik lehetett itthon az a személyi kör, amelyet lehallgathattak. Az elhangzottakat azonban a belügyminiszter titkosította.
Az is kiderült, hogy a 2001. szeptember 11-i amerikai terrortámadások után elfogadott – s máig érvényben lévő – „Patriot Act” néven ismert törvény adott lehetőséget az Egyesült Államok hírszerzésének az ilyen jellegű adatgyűjtésre. Ez a törvény azonban különbséget tesz amerikai állampolgárok és külföldiek között. Így a személyes adatvédelemben – köztük a hírszerzés során megszerzett adatokkal kapcsolatosan is – akár a szövetséges államok polgárai számára sem biztosítja a jogorvoslathoz való jogot.
– E tekintetben az Egyesült Államokban a fékek és ellensúlyok rendszere teljes egészében hiányzik – közölte korábban Gulyás Gergely, megjegyezve: azt szeretnék, ha az Egyesült Államok saját állampolgárai és a szövetséges államok polgárainak magánszférája között nem tenne különbséget.
Az USA Nemzetbiztonsági Ügynöksége a napvilágra került információk szerint már-már „orwelli mennyiségű” adatot gyűjt be nap mint nap megfigyelt célpontjaitól világszerte, de a szervezet magyarok százezreinek adataihoz is hozzáférhetett jogsértő módon. Georg Spöttle biztonságpolitikai szakértő szerint elképzelhető, hogy Orbán Viktor telefonját is lehallgathatta az NSA.
Ha többet akar megtudni a nemzetközi lehallgatási botrányról, illetve annak magyar vonatkozásairól, kattintson összefoglaló cikkünkre!
