A házszabály a mindenkori többségre bízza, hogy milyen gyakorisággal ülésezzen az Országgyűlés. Az előterjesztő kormánypárti képviselők szerint az új eljárásrend egy-, két- vagy háromhetes ülésezéssel is alkalmazható. Ugyanakkor előírás, hogy interpellációk és kérdések feltevésére minden olyan héten időt kell biztosítani, amikor a parlament ülésezik.
A legfontosabb változások egyike a módosító javaslatokról a plenáris ülésen folyó részletes vita megszüntetése. Ehelyett a jövőben a módosító indítványokat előbb a szakbizottság tárgyalja – mint most –, majd az újonnan létrejövő törvényalkotási bizottság elé kerülnek. Az új testület, amelynek elnöke a Ház törvényalkotási alelnöke lesz, javaslatba foglalja az általa támogatott módosításokat. Az összegző módosító javaslatról az Országgyűlés vitát folytat, majd szavazással dönt.
Az előterjesztő és a frakcióvezetők külön szavazást kérhetnek az összegző módosító javaslat valamely pontjáról, illetve kérhetik – összesen legfeljebb háromszor –, hogy a Ház tartson fenn az összegző javaslatban nem szereplő módosítást. Ha így egy eredetileg nem támogatott módosító javaslatot is elfogad a parlament, újabb összegző indítvány készül.
Zárószavazás előtti módosító javaslatot akkor lehet benyújtani, ha az egységes javaslat nincs összhangban az alkotmánnyal vagy más törvénnyel, nem felel meg a jogszabályszerkesztés vagy a nyelvhelyesség követelményeinek. Ennek megtárgyalása és a döntés után következik az előterjesztés elfogadása.
Változnak az általános vita szabályai is: a képviselők rendes – azaz legfeljebb tizenöt perces – felszólalásai között egy alkalommal minden frakcióból csak egy-egy képviselő, egy független és nemzetiségi képviselő vagy szószóló reagálhat az elhangzottakra, két percben.
A törvényjavaslatokat a jövőben legalább hat nappal a tárgyalás megkezdése előtt be kell nyújtani, és később nem lehet túlterjeszkedő módosításokat fűzni hozzájuk, vagyis csak az eredetileg módosítani javasolt jogszabályok rendelkezéseire kérhető változtatás. Megváltozik a sürgős tárgyalás elrendelésének menete is. Erre félévente legfeljebb hatszor kerülhet sor. A sürgős tárgyalás elrendelése – amit 25 képviselő kérhet – és a törvényjavaslat zárószavazása között hat napnak kell eltelnie. A kivételes eljáráshoz a képviselők ötödének támogatása szükséges. Kivételes eljárást félévente maximum négyszer lehet elrendelni a Ház több mint felének szavazatával. A vita és a szavazás időpontjáról az Országgyűlés dönt.
A házszabálytól eltérő tárgyaláshoz továbbra is a képviselők négyötödének szavazata kell. A köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött törvényhez csak a törvényalkotási bizottság nyújthat be módosító javaslatot, amely kizárólag a kifogásolt részekre és a hatálybalépés időpontjára vonatkozhat. Szintén az új bizottság javasolhat módosítást akkor, ha az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek talál egy jogszabályt. Új szabályok érvényesek a költségvetés tárgyalására is.
A kormánynak a javaslatot legalább 13 nappal az általános vita előtt be kell benyújtania, miután egyeztette a Költségvetési Tanáccsal. A büdzséhez benyújtott módosító indítványokról minden állandó bizottság részletes vitát folytat, majd ezeket a költségvetési bizottság összegzi, aztán a Ház megtárgyalja az összegzést, és szavaz róla. A Költségvetési Tanács ezt is véleményezi a zárószavazás előtt.
A frakcióalakításhoz alapvetően öt – azonos listán induló és mandátumot szerző, ugyanazon párthoz tartozó – képviselő szükséges, de hárman is alkothatnak képviselőcsoportot, ha pártjuk önállóan, vagyis nem más pártokkal közösen indult a választáson. A módosítás 5 százalékkal növeli a frakciók működési kiadásaira adott támogatást.
Szigorítás, hogy a plenáris és a bizottsági üléseken nem lehet szemléltető eszközöket használni, hacsak a házbizottság vagy az érintett bizottság nem engedélyezi. Ha egy képviselő megszegi ezt a szabályt, kizárhatják a Ház vagy a bizottság üléséről. A képviselők tiszteletdíját arányosan csökkentik, ha igazolatlanul nem vesznek részt a szavazások több mint negyedén. Hasonló szabály vonatkozik a bizottsági ülésekre: a képviselők fizetését akkor csökkentik, ha ülésszakonként a bizottsági ülések több mint felét, de legalább három ülést mulasztanak el igazolás nélkül.
Létrejön a nemzetiségeket képviselő bizottság, amelyben az új választási törvény eredményeként mandátumot szerző nemzetiségi képviselők és szószólók kapnak helyet. A szószólók nemzetiségi ügyekben felszólalhatnak, de szavazati joguk nincs. A nemzetiségi képviselők és szószólók anyanyelvükön is felszólalhatnak. Új szabály, hogy az ülés kezdetén az elnök és a képviselők felállva köszöntik a választópolgárok közösségét.
Az új rendelkezések szerint a házelnök felszólítására a képviselők felállva köszöntik a köztársasági elnököt, ha részt vesz a plenáris ülésen. A házszabály és a hozzá kapcsolódó törvénymódosítás számos egyéb új rendelkezést hoz, egyebek között lehetővé teszi, hogy az Országgyűlés kiemelkedő évfordulókon és nemzeti ünnepeken ünnepi ülést tartson. Rögzíti azt is, hogy a parlament nemcsak könyvtárat, hanem múzeumot is fenntart.
Az új házszabály előkészítése majdnem két éve kezdődött Kövér László országgyűlési elnök kezdeményezésére.
