Lezárta a Pest megyei gyermekbántalmazás kapcsán hivatalból indított vizsgálatát az alapvető jogok biztosa. Székely László közleménye szerint az illetékes hatóság ugyan már 2005 májusában elrendelte a három gyermek védelembe vételét, és elhanyagoltságukat szociális munkával sem tudták megszüntetni, ennek ellenére csak hét évvel később, 2012 januárjában vették el őket a családtól. A biztos rámutat: tény, hogy a gyermekek szexuális bántalmazására utaló jeleket a pedagógusok, az orvos és a védőnő sem észlelte, ám ettől függetlenül is előbb kellett volna felismerniük, hogy ki kell emelni a családból a gyerekeket. A gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjai között a jelzéseken kívül nem volt érdemi együttműködés, a kiemelési eljárás pedig elhúzódott, amiben közrejátszhattak a gyermekvédelmi szakszolgálat anyagi nehézségei is. Az ombudsman megállapította, az évek során többször változott a családgondozó személye, és az iratanyagban másfél éven át nem lelhető fel családgondozói feljegyzés. Székely szerint a szociális és gyámhivatal vizsgálata feltárta a jogszabálysértéseket, a személyi felelősségre vonásra azonban már nem volt lehetőség, mert az érintett családgondozók már nem dolgoztak a vizsgált intézményben. Egyedül a gyermekek harmadik családgondozója dolgozott a fegyelmi eljárás idején járási gyámhivatali ügyintézőként, az ő munkaviszonyát bizalomvesztés miatt szüntették meg. A kormánymegbízott a gyermekjóléti szolgálat vezetőjének fegyelmi felelősségre vonását kezdeményezte, ám kiderült, a korábbi igazgató munkaviszonya megszűnt, felelősségre vonása ezért nem lehetséges.
Az ombudsman szerint az eset rávilágít arra, hogy a gyermekvédelmi szakellátórendszer működési zavarai miatt nem érvényesülhet maradéktalanul a gyermeket az állam és a társadalom részéről megillető védelemhez való jog. Székely ezért felkérte az emberi erőforrások miniszterét, tegyen határozott lépéseket a gyermekvédelmi jelzőrendszeri tagok hatékonyabb együttműködése érdekében, gondoskodjon róla, hogy a gyermekvédelemben dolgozó szakemberek számára hozzáférhetők legyenek a gyermekeket érintő szexuális bántalmazás tárgyában készült módszertani anyagok, és szervezzenek a szakembereknek ezzel kapcsolatos képzéseket.
Rámutatott arra is: bár 2013 februárjában a gyermekeket zárt ülésen, eseti gondnok jelenlétében hallgatta meg a nyomozati bíró, a sajtó előbb értesült a vádemelésről, mint a gondnok. Az ombudsman felhívta a figyelmet a sajtó felelősségére is, szerinte ugyanis egyes tudósításokban közölt adatok és képek együtt alkalmasak voltak a gyermekek azonosítására, s ez nagymértékben nehezíti vagy lehetetlenné teszi a gyermekeknek az őket ért trauma feldolgozását. Az alapjogi biztos ezért felkérte a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökét, hogy vizsgálja ki az érintett gyermekek adatainak kezelésével kapcsolatos sajtótevékenységet.
Fontos nemzetstratégiai cél a föderalista mesterterv megakadályozása
