Elhúzódó pokol

A gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjai között nem volt érdemi együttműködés, ezért a gyerekek nem kaptak valós segítséget.

Lapunkhoz eljutott a részletes ombudsmani jelentés is. Eszerint a családnak hét gyermeke született, de közülük a négy kisebbet egy asszony magához vette; egyikőjük esetében a vér szerinti szülők kérték a gyámhivatalt, hogy helyezze el őt az említett nőnél. Érdekes, hogy ötödikként született gyermeküket a csecsemő gondozására alkalmatlan körülmények és lakáskörülmények miatt ideiglenesen nevelőszülőnél helyezték el.

A jelentés szerint először 2005 februárjában jelezte az óvoda a gyermekjóléti szolgálatnak, hogy a család legidősebb gyermeke gondozatlan, piszkos, mozgása és mentális fejlődése korától elmarad. A családgondozó azt tapasztalta, hogy „az étel olyan zöld volt, hogy szinte magától kimászott a tányérból, a gyermekek pedig mind nagyon koszosan ültek-feküdtek az ágyakon”. A gyermekjóléti szolgálat akkor azt írta, ha fél éven belül nem látnak változást, akkor kénytelenek lesznek javasolni a gyerekek családból történő kiemelését.

Kiderült az is, hogy az óvoda és az iskola tucatszor küldött jelzést a gyermekjóléti szolgálatnak. Az óvoda 2008 júniusában például azt írta a hozzájuk járó kislányról, hogy pszichológiai ellátásra lenne szüksége. Arról számoltak be, teljesen aláveti magát mások akaratának, nincs önálló véleménye, hamar elsírja magát, úgy tűnik, érzelmileg sérült. 2010-ben az akkor már iskolás kislány osztályfőnöke arról tájékoztatott, hogy a családlátogatás és a szülővel való beszélgetés után sem történt pozitív változás, a gyermek tetvességét sem sikerült megszüntetni, a kislányt az előírt fejlesztőfoglalkozásra sem viszik el, a szülők az adományként kapott ruhákat, bútorokat pedig elégették. A gyerekek egyetlen ágyban és fűtetlen szobában alszanak, a felnőttek szobájában van egy hősugárzó, a lakás tele van egerekkel. A legidősebb fiú erősen rövidlátó, ám évekig hiába kérték a családot, hogy csináltassanak neki szemüveget, végül az erre kapott önkormányzati támogatást is másra költötték. A gyermekjóléti szolgálat végül több mint hat év után, 2011 májusában jutott el odáig, hogy kezdeményezze a még otthon maradt három gyermek átmeneti nevelésbe vételét. Tovább nyújtotta a gyermekek szenvedését, hogy bár a gyermekvédelmi szakértői bizottság már októberben elvégezte a gyermekek vizsgálatát, a szakvélemény csak 2012. január 18-án érkezett meg a gyámhivatalhoz, amely végül január 23-án vette átmeneti nevelésbe a gyermekeket. A mai napig gyermekpszichiátriai ellátásban részesül mindhárom gyermek. A kislány esetében gyógyszeres terápiára van szükség, a kisebbik fiú pedig egy ideig gyermekpszichiátriai kórházi kezelésre szorult. Korábbi nevelőanyjuk a helyzettel nem tudott megbirkózni, ezért 2013 novemberében kérte a legkisebb gyermek gondozási helyének megváltoztatását. A gyámhivatal végül mindhármukat másik nevelőszülőnél helyezte el.