Az anonim kérdőíveken országszerte 96 helyen 1366 ember megkérdezésével február 5. és 15. között készült reprezentatív felmérésük alapján kiemelte: a 2010-ben a Fideszre szavazók 89 százaléka most is a Fideszre szavazna, 4,3 százaléka az MSZP-re, 4,5 százaléka a Jobbikra és 1,4 százaléka az LMP-re adná a voksát.
A 2010-ben az MSZP-re szavazók 92 százaléka most is az MSZP-re, míg 2,9 százaléka a Fidesz–KDNP-re, 1,7-1,7 százaléka a Jobbikra, az LMP-re, illetve egyéb pártra szavazna. Ezzel a pártkötődés erőssé vált, és nincs igazi átjárás a pártok tömegbázisai között, aminek egyik oka az, hogy a szocializációs és kulturális háttér sok mindent meghatároz – magyarázta.
Megjegyezte: nagy eséllyel nem az dönti el a parlamenti választások kimenetelét, hogy egyik párt a másiktól el tud-e venni szavazatokat, hanem az, hogy a potenciális szavazóikat tudják-e mozgósítani.
Visszavetette az összeborulást a Simon-ügy. A NÉZŐPONT csütörtöki EREDMÉNYEI
A Tárki szerdán tette közzé legfrissebb adatait.
Az Ipsos február elején állt elő a farbával legutóbb.
A Retörki tudományos tanácsadója közölte: a megkérdezettek 50 százaléka Orbán Viktor kormányfőt látná legszívesebben a miniszterelnöki székben, 14,5 százaléka Bajnai Gordont, 12,9 százaléka Mesterházy Attilát, 12,1 százaléka Vona Gábort, 8,2 százaléka Gyurcsány Ferencet, míg 2,5 százaléka Schiffer Andrást.
Arra a kérdésre, hogy melyik párt listájára adná le szavazatát április 6-án, a megkérdezettek harmada a Fidesz–KDNP-t jelölte meg, további harmada azonban nem válaszolt; az Összefogásra 20,9, a Jobbikra 8,5, az LMP-re 2,6 és egyéb pártra 0,9 százalék voksolna. A biztos pártválasztók 50,6 százaléka a Fidesz–KDNP-re, 31,5 százaléka az Összefogásra, 12,8 százaléka a Jobbikra, 3,9 százaléka az LMP-re, míg 1,3 százaléka egyéb pártokra szavazna – sorolta.
Megemlítette, az első szavazók az átlagosnál nagyobb érdektelenséget mutatnak, a megkérdezettek 55 százaléka pedig azt állította, hogy biztosan elmegy szavazni, 22 százalék pedig azt, hogy valószínűleg elmegy.
Simon utalt arra: felmérésük alapján a Fidesz szavazói értékelik legjobban napjaink demokráciáját, 79 százalékuk 4-es vagy 5-ös osztályzatot adott erre az ötös skálán. Megjegyezte: az elmúlt 25 évben egyre elismerőbben vélekednek az emberek a demokráciáról, az ötös skálán a 25 évvel ezelőtti 3,3-ról 3,7-re emelkedett az osztályzat.
A Kádár-korszakot az MSZP-sek preferálják leginkább, ugyanakkor ennek megítélése a társadalom körében állandóan magas, mintegy 3,9-es átlagon áll. A Horthy-korszak megítélése felértékelődött 1989 óta, 2-es osztályzatról 2,3-ra, ezt az érát pedig a Jobbik szavazói preferálják legjobban – ismertette.
Mint mondta, az elmúlt 25 év kormányai közül a Németh Miklós által vezetett kabinet a legnépszerűbb a megkérdezettek körében 3,1-es osztályzati átlaggal, míg Gyurcsány Ferencé a legrosszabb 2,5-ös teljesítménnyel. Orbán Viktor első kormánya áll a második helyen majdnem szintén 3,1-es átlaggal, ezt követi a Horn-kabinet 3-as és a második Orbán-kormány szintén csaknem 3-as átlaggal.
Beszámolt arról: a Fidesz-szavazóknál jelenik meg a legmarkánsabban az, hogy büszkék magyar voltukra és Magyarországot választanák hazájuknak, és csupán 3 százalékuk állítja, hogy egyáltalán nem választaná hazájának Magyarországot. Ugyanez az arány a Jobbiknál és az MSZP-nél 8-8, míg az LMP-nél 11 százalék.
Megemlítette, hogy most jelent meg könyvük az egykori állampárt, az MSZMP legfelsőbb vezető testületének, a Politikai Bizottságnak az egykori tagjaival. A kötet 1989-es interjúkat tartalmaz, szerepel benne mások mellett Aczél György, Gáspár Sándor, Óvári Miklós és Korom Mihály. Lesz további két kiadványuk is, az egyik a Rendszerváltás – 1989 címet viseli és M. Kiss Sándor szerkeszti, a másik pedig az elmúlt száz év tüntetéseiről ad áttekintést.
