Az aktivisták létrán felmásztak a palota erkélyére, és ott a paksi bővítésről népszavazást követelő molinókat feszítettek ki. Ráadásul kiszedték a tartójából a nemzeti és az uniós zászlót, amelyeknek visszaadását ahhoz a feltételhez kötötték, hogy a köztársasági elnök haladéktalanul írjon ki népszavazást a paksi bővítés ügyében, vagy küldje vissza a parlamentnek a múlt héten elfogadott jogszabályt.
Az egyik bajnaista aktivista az a Rózsa Milán volt, aki korábban a Fidesz-székház megtámadásában is részt vett. Szabó Rebeka, az Együtt–PM politikusa az erkélyfoglalás közben azt nyilatkozta: a lobogókat addig nem adják vissza, amíg az államfő nem ír ki népszavazást a paksi bővítésről.
Völgyesi a Magyar Nemzetnek elmondta: az, hogy a zászlók visszaadását egy állami szervhez (a köztársasági elnökhöz) címzett követelés teljesítéséhez kötötték, terrorcselekmény elkövetésének gyanúját veti fel.
A volt büntetőbíró idézte a Btk. idevágó részét: „Aki abból a célból, hogy állami szervet, más államot vagy nemzetközi szervezetet arra kényszerítsen, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, bűntett miatt tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő.
A Magyar Nemzet megkeresésékre a rendőrség sajtóosztályán elmondták, hogy a Készenléti Rendőrség négy aktivistát állított elő garázdaság és jogszerű rendőri intézkedéssel szembeni engedetlenség szabálysértése miatt. Közölték: az ügyben terrorcselekményre utaló körülmény eddig nem vetődött fel. Végül jelezték, hogy parancsnoki vizsgálat indult annak tisztázására, hogyan juthattak fel illetéktelenek a Készenléti Rendőrség által őrzött Köztársasági Elnöki Hivatal épületére.
A teljes cikket a hétfői Magyar Nemzetben olvashatja.
