Tizenhatodszorra értékeli az évet Orbán Viktor

Vasárnap délután három órakor tartja tizenhatodik évértékelőjét a miniszterelnök. Az eseményt percről percre közvetítjük.

A beletörődés éve volt az elmúlt esztendő – mutatott rá Orbán Viktor 2006-ban, a választások évében a budapesti Syma csarnokban tartott országértékelőjében, hozzátéve, hogy csak akkor sikerülhet a következő néhány év, ha újjáélesztjük a magyar szolidaritást; ez a választások tétje, és ez lesz az új kormány feladata is.

„Egy az ország, egy a zászló” – hirdette meg az új jelszót a pártelnök 2007 februárjában a Millenárison, ahol a kormánnyal szemben kialakult új többség és egy erős Magyarországért küzdő, minden magyar embert képviselő polgári oldal képét vázolta fel, de arról is beszélt, hogy a terrorfenyegetések és „álmerényletek” mögött szerinte valójában a kormányoldal trükkjei állnak.

A Syma csarnokban tartott 2008-as országértékelőben a közelgő népszavazás volt a fő téma; a Fidesz elnöke arról beszélt, hogy a népszavazáson az igenek győzelme egy új korszak nyitánya lesz, és március 9-én Magyarország elindulhat a változás útján.

2009-es országértékelő beszédében a budai Millenárison új jelszót hirdetett meg. „Új irány, Magyarország, új irány, magyarok” – szólt a beszéd jelmondata, amelyben a pártelnök nemzedéki összefogásra buzdított, és a józan piacgazdaság korszakát jósolta.

A választások előtt néhány héttel, 2010 februárjában Orbán Viktor évértékelő beszédében közölte, hogy ő és pártja készen áll a nemzeti ügyek kormányának vezetésére, amelynek alapját a munka, az otthon, a család, az egészség és a rend értéke jelenti. A budai Millenárison elmondott beszédében a legfontosabb nemzeti ügynek a gazdaság talpra állítását nevezte meg. A Facebook közösségi portálra – a pártelnök kérésére – rövidesen több száz javaslat érkezett az országértékeléssel kapcsolatban.

2011-ben – ugyancsak a Millenárison – Orbán Viktor az évet a megújulás, 2012-t az elrugaszkodás, 2013-at az emelkedés, 2014-et pedig a gyarapodás évének nevezte. Szólt az akkor még készülő új alkotmányról is, közölve: az új alaptörvény lezárja a múltat. 2012-ben a miniszterelnök kijelentette: a kabinet kész küzdeni, ha kell, de megegyezni is, ha az ország érdeke úgy kívánja. Azt is mondta: kormánya vállalkozásának első szakasza lezárult, Magyarország új alapokon áll.

Tavalyi beszédében a kormányfő rámutatott: Magyarország jobban kezelte a válságot, mint Európa országainak többsége, ezt mutatja, hogy rajtunk kívül csak 5 tagállamnak sikerült csökkentenie a GDP-arányos államadósságát. A miniszterelnök megígérte, hogy 2013-ban is 3 százalék alatt tartják az államháztartási hiányt, és hangsúlyozta azt is, hogy meg fog szűnni a gáz- és energiafüggőség, a rezsiköltségek tovább csökkennek, a gazdaság erősödik, a bérek nőni fognak és meg fog állni a népességfogyás is.

Az akkor még külön-külön formációkban szerveződő Gyurcsány-koalícióval kapcsolatban arra figyelmeztetett:, hogy körüldongják őket a külföldi spekuláns csoportok, akik visszaültetnék a bukott politikusokat a magyarok nyakába, ők pedig eltörölnék a bankadót, csökkentenék a minimálbért és a nyugdíjakat. „Együtt tették tönkre az országot" – mutatott rá, a 2006-os események kapcsán pedig közölte, hogy „Nem felejtjük el, hogy a békésen ünneplő emberekre uszították a rohamrendőröket”.