Tizenhatodszorra értékeli az évet Orbán Viktor

Vasárnap délután három órakor tartja tizenhatodik évértékelőjét a miniszterelnök. Az eseményt percről percre közvetítjük.

Orbán Viktor ezúttal is a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület felkérésére mondja majd el beszédét.

Orbán Viktor minden év elején értékeli az elmúlt időszak eseményeit, az elsőt 1999. február 4-én a Vigadóban volt. Ekkor történelmi jelentőségűnek nevezte Magyarország belépését a NATO-ba, hogy csökken az államadósság; a miniszterelnök egy számjegyű inflációt és gazdasági növekedést jósolt. Orbán Viktor hagyományteremtő beszédében bírálta a Horn-kormányt és a Bokros-csomagot. Az ország helyzetéről szóló év eleji beszámolót ahhoz a szokáshoz hasonlította, amikor a szülők az ajtófélfára húzott vonásokkal mérik gyermekük növekedését. Ez a hasonlat a későbbi országértékelőkben is többször előkerült.

2000-ben hangzott el Orbán Viktor országértékelő beszédeinek egyik legismertebb mondata, a „három szoba, három gyerek, négy kerék”, amely szinte szállóigévé vált. A 2001 elején mondott beszédben az előző évet a rendszerváltás utáni időszak legsikeresebb esztendejének nevezte, és arról is beszélt, hogy „szeretnénk hétköznapjainkat az örökléthez igazítani”.

„A rakétát nem lehet visszaparancsolni a földre, hasonlóképpen Magyarországot sem lehet visszafordítani a múltba” – ezt már 2002-ben, a választás évében mondta a Fidesz elnöke, amikor országértékelésében az előző években elért eredményeket méltatta.

2003 elején, a választási vereség utáni első országértékelésben Orbán Viktor úgy fogalmazott, hogy a baloldali kormánynak rombolási kényszere van, mindenre ráront, ami 1998 és 2002 között jött létre. 2004-ben a felújítás alatt álló Vigadó helyett az ELTE lágymányosi kongresszusi központjában mondta el évértékelőjét, amelyben úgy fogalmazott: a családok zsugorodásának és összetöpörödésének éve volt az előző esztendő, az országban pedig bizonytalanság és szorongás uralkodik.

Orbán Viktor 2005-ös évértékelője új formát kapott, hiszen a beszédet országértékelő beszélgetések előzték meg. A Fidesz elnöke korábban vidéki városokban és Budapesten találkozott választópolgárokkal, és nem pulpitusról, hanem minden oldalán székekkel körülvett színpadon beszélt. „Ismét kisebbek lettünk" – értékelte ekkor az évet a Körcsarnokban.

A beletörődés éve volt az elmúlt esztendő – mutatott rá Orbán Viktor 2006-ban, a választások évében a budapesti Syma csarnokban tartott országértékelőjében, hozzátéve, hogy csak akkor sikerülhet a következő néhány év, ha újjáélesztjük a magyar szolidaritást; ez a választások tétje, és ez lesz az új kormány feladata is.

„Egy az ország, egy a zászló” – hirdette meg az új jelszót a pártelnök 2007 februárjában a Millenárison, ahol a kormánnyal szemben kialakult új többség és egy erős Magyarországért küzdő, minden magyar embert képviselő polgári oldal képét vázolta fel, de arról is beszélt, hogy a terrorfenyegetések és „álmerényletek” mögött szerinte valójában a kormányoldal trükkjei állnak.

A Syma csarnokban tartott 2008-as országértékelőben a közelgő népszavazás volt a fő téma; a Fidesz elnöke arról beszélt, hogy a népszavazáson az igenek győzelme egy új korszak nyitánya lesz, és március 9-én Magyarország elindulhat a változás útján.

2009-es országértékelő beszédében a budai Millenárison új jelszót hirdetett meg. „Új irány, Magyarország, új irány, magyarok” – szólt a beszéd jelmondata, amelyben a pártelnök nemzedéki összefogásra buzdított, és a józan piacgazdaság korszakát jósolta.

A választások előtt néhány héttel, 2010 februárjában Orbán Viktor évértékelő beszédében közölte, hogy ő és pártja készen áll a nemzeti ügyek kormányának vezetésére, amelynek alapját a munka, az otthon, a család, az egészség és a rend értéke jelenti. A budai Millenárison elmondott beszédében a legfontosabb nemzeti ügynek a gazdaság talpra állítását nevezte meg. A Facebook közösségi portálra – a pártelnök kérésére – rövidesen több száz javaslat érkezett az országértékeléssel kapcsolatban.

2011-ben – ugyancsak a Millenárison – Orbán Viktor az évet a megújulás, 2012-t az elrugaszkodás, 2013-at az emelkedés, 2014-et pedig a gyarapodás évének nevezte. Szólt az akkor még készülő új alkotmányról is, közölve: az új alaptörvény lezárja a múltat. 2012-ben a miniszterelnök kijelentette: a kabinet kész küzdeni, ha kell, de megegyezni is, ha az ország érdeke úgy kívánja. Azt is mondta: kormánya vállalkozásának első szakasza lezárult, Magyarország új alapokon áll.

Tavalyi beszédében a kormányfő rámutatott: Magyarország jobban kezelte a válságot, mint Európa országainak többsége, ezt mutatja, hogy rajtunk kívül csak 5 tagállamnak sikerült csökkentenie a GDP-arányos államadósságát. A miniszterelnök megígérte, hogy 2013-ban is 3 százalék alatt tartják az államháztartási hiányt, és hangsúlyozta azt is, hogy meg fog szűnni a gáz- és energiafüggőség, a rezsiköltségek tovább csökkennek, a gazdaság erősödik, a bérek nőni fognak és meg fog állni a népességfogyás is.

Az akkor még külön-külön formációkban szerveződő Gyurcsány-koalícióval kapcsolatban arra figyelmeztetett:, hogy körüldongják őket a külföldi spekuláns csoportok, akik visszaültetnék a bukott politikusokat a magyarok nyakába, ők pedig eltörölnék a bankadót, csökkentenék a minimálbért és a nyugdíjakat. „Együtt tették tönkre az országot" – mutatott rá, a 2006-os események kapcsán pedig közölte, hogy „Nem felejtjük el, hogy a békésen ünneplő emberekre uszították a rohamrendőröket”.