Balog Zoltán a 35 kárpátaljai diákot fogadó Szent Benedek Óvoda, Általános Iskola és Két Tanítási Nyelvű Gimnáziumban tartott köszöntőjében rámutatott: ma már majdnem minden második 7. vagy 8. osztályos fiatal eljutott határon túli magyar közösséghez úgy, hogy ennek anyagi vonzatát a magyar állam állta, mert a kormány fontosnak tartja, hogy a tanulóknak ne kelljen semmiféle önrészt fizetniük ehhez.
Közölte: az iskolák pályázhatnak hetedikeseknek tartandó, határon túli magyarlakta területekre irányuló tanulmányi kirándulásokra. Egy másik kategóriában magyarországi közoktatási intézmények diákjai pályázhatnak szakmai és kulturális programok szervezésére a kiválasztott célországban. Egy-egy pályázat keretében 35 ezer forintot kapnak a diákok – jegyezte meg.
Kitért arra: szeretnék elérni, hogy ne lehessen az általános iskola 8 osztályát elvégezni úgy, hogy ne jusson el magyarországi diák a határon túli fiatalokhoz legalább egyszer, illetve ők ne jussanak el hozzánk, de ebben még van tennivalója a kormánynak.
Hátrányos helyzetű tanulókat különböző arányban nevelő intézmények kapcsolatfelvételére 4,5 milliárd forintos programot indít a Emberi Erőforrások Minisztériuma, határon belüli és túli lehetőségekkel.
A miniszter úgy fogalmazott, szeretnék megadni minden magyarországi diáknak azt a felismerést, hogy megállapítsák: a határon túli területeken is sokan beszélnek magyarul. Ez azonban nem iskolai program, hanem küldetés. Mint mondta, sajátos az a helyzet, hogy a határ mindkét oldalán magyarok laknak, ezért nemcsak a bilaterális kapcsolatokat, hanem a magyar–magyar kapcsolatrendszert is ápolni kell.
Szólt arról is, hogy a távolság sokszor „nemcsak kilométerben, hanem megértésben, közigazgatásban és kultúrában is mérhető”, ezért „a nemzet határok feletti újraegyesítéséért mindennap meg kell küzdeni”, nem elég azt belefoglalni az alaptörvénybe.
Balog leszögezte: számon kell tartanunk egymást, és ami közös, azt kell erősítenünk, a határok megnyitása pedig önmagában még kevés, hogy „eltaláljunk egymáshoz”. Hangsúlyozta a Trianon okozta történelmi trauma gyógyításának fontosságát, amit a következő nemzedékekben is el kell végezni, miközben „élvezni kell és örömet kell találnunk abban, hogy összetartozunk”.
Utalt arra, szeretnék elérni, hogy a társadalom minden szegmensében felébredjen és megerősödjön az összetartozás érzése. Elmondta, ma az ukrajnai helyzet miatt Kárpátaljára nem lehetséges a viszontlátogatás, de a kormány mindent megtesz azért, hogy a kárpátaljai magyarság biztonságban legyen, és készen áll arra, hogy segítsen. Balog Zoltán egyúttal reményét fejezte ki, hogy az együttműködés újraindul a helyzet rendeződésével.
A Kaposvári Egyetem fontosságát és az intézményhez tartozó, átadás előtt álló PET- (pozitronemissziós tomográfia) centrum jelentőségét hangsúlyozta Balog Zoltán csütörtökön Kaposváron. A miniszter Szita Károly (Fidesz-KDNP) polgármester meghívásának eleget téve az egyetem fejlesztési terveiről tájékozódott.
„A Kaposvári Egyetem olyan fejlődő egyetem, amelyre nagy szükség van a magyar felsőoktatásban” – mondta Balog Zoltán az egyetem épülete előtt tartott rögtönzött sajtótájékoztatón. A PET-centrumról szólva kiemelte: nemcsak a városnak, hanem az egész Dunántúlnak fontos, hogy minél előbb elkezdjen működni. Mint mondta, bízik abban, hogy a következő kormányülés után bejelentheti: az Országos Egészségbiztosítási Pénztár befogadja és finanszírozza ezt a fajta vizsgálatot.
A kaposvári PET-centrumban – amelyet a tervek szerint március végén adnak át – alkalmazandó módszernek elsősorban a daganatos betegségek diagnosztikájában van jelentősége. A pozitronemissziós tomográfia a komputertomográffal (CT-vel) készített sorozat-röntgenfelvétellel szemben nemcsak a szervek anatómiájáról (térbeli struktúrájáról) ad információt, hanem a szövetek megváltozott anyagcseréjéről is, így segítségével kimutathatók egyebek között a daganatos elváltozások.
