Emberibb élet hajléktalanoknak

Több olyan intézkedés is született az utóbbi években, amelyek egyfelől igyekeztek felkarolni az utcán élőket, másrészt Budapest élhetőbbé tételét is szorgalmazták.

Vass-Gabay Dorka
2014. 03. 31. 2:24
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az utóbbi négy évben a fővárosi hajléktalanellátás terén is számos hiánypótlásra volt szükség. Az első intézkedések egyike volt, hogy megalakult a Hajléktalanügyi Konzorcium, amelyben két civil szervezet – a Magyar Máltai Szeretetszolgálat (MMSZ) és a Menhely Alapítvány – koordinálja és fogja össze a hajléktalanellátó intézmények tevékenységét, és szervezi az ellátást. Pesten a Menhely Alapítvány, a budai oldalon a máltai szeretetszolgálat felel az ellátásért. A szakmai koncepció elsősorban az utcán élők ellátására koncentrál, s az utcáról az intézményekbe való bejuttatást támogatja. A legfontosabb változást a szociális diagnózis alapján kidolgozott személyre szabott ellátás megjelenése hozta, hiszen másfajta segítségre van szüksége egy válsághelyzetben éppen utcára került embernek, mint egy beteg, mentális problémákkal küzdő, évek óta hajléktalan személynek.

A szeretetszolgálat szerint a konzorcium működésével az ellátás koncentráltabb és hatékonyabb lett. Komoly eredményt hoztak a Közterület helyett emberibb körülmények és az Aluljárók helyett emberibb körülmények programok is, amelyek részeként a nagy forgalmú aluljárókban élők nyolcvan százalékát – a szociális munkások, a rendőrség, a közterület-felügyelet, a mentőszolgálat együttműködésével – sikerült elhelyezni. Az érintetteknek hatósági közbelépés nélkül, személyre szabott szálláslehetőségek felajánlásával sikerült lakhatást találni szállókon, idősek otthonában és albérletekben. Jelentősen emelkedett továbbá az intézményekben kialakított férőhelyek száma is, új szállók nyíltak az Aszódi úton, a Feszty Árpád utcában és a Szabolcs utcában. A téli időszakban elérhető krízisférőhelyekkel együtt mintegy ezer pluszférőhely nyílt meg. A fejlesztéseknek köszönhetően minden utcán élő hajléktalan ember igénybe tudja venni a szálláshelyeket, férőhelyhiány miatt senkit sem kellett elutasítani.

Ebben a ciklusban kezdte meg működését az első hajléktalankórház is Budapesten, ahol évente több száz hajléktalan ember ápolását végzik kórházi körülmények között.

A teljes cikket a hétfői Magyar Nemzetben olvashatja.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.