Ennyin múlott Kuncze Gábor politikai megsemmisülése

Igazi billegő területnek számít Pest megye, sokat számít, ki kapja a legtöbb voksot az ország legnépesebb megyéjében.

Az 1994-es parlamenti választás Pest megyében is az MSZP előretörését hozta, azonban a baloldali párt így is országos átlaga alatt szerepelt a közép-magyarországi megyében a listás szavazatok alapján. Csupán öt választókerületben lépték át a szocialisták a 30 százalékos eredményt. Jól szerepelt a megyében a MDF és a KDNP is. A kereszténydemokraták a szobi, a váci és az aszódi körzetben értek el kiemelkedő eredményt, míg a demokrata fórum a szigetszentmiklósi körzetet leszámítva mindenhol 10 százalék fölötti szavazataránnyal végzett.

A május 29-i második fordulóban az MSZP gyengébb támogatottsága ellenére mégis a kormányváltó erők diadalmaskodtak. A szocialisták 14, az SZDSZ és a KDNP egy-egy választókerületben szerezte meg a mandátumot. Bár az MSZP rengeteg helyen győzött, de jelöltjeinek támogatottsága egyedül a ceglédi választókerületben lépte át az 50 százalékos küszöböt. A legérdekesebb versenyt a szobi választókerületben láthattuk, ahol az MSZP jelöltje az első fordulót követően még több mint 10 százalékponttal vezetett a KDNP politikusával szemben. A visszavágón azonban a kereszténydemokraták diadalmaskodtak, 275 szavazattal előzték meg a szocialisták jelöltjét.

Pest megyében is meglehetősen izgalmasra sikerült az 1998-as parlamenti voksolás. Az első fordulóban a listás szavazatok alapján az MSZP végzett az első helyen, de messze országos átlaga fölött szerepelt a megyében az FKGP, az SZDSZ és a MIÉP. A MIÉP és az SZDSZ a Budapest környéki választókerületekben, míg a kisgazdák a megye déli és keleti részein szerezték a legtöbb szavazatot. A szocialisták a második kör előtt bizakodhattak, mivel nyolc egyéni kerületben is az ő jelöltjeik álltak az első helyen Pest megyében, bár nagy valószínűséggel nem számíthattak az FKGP- és a MIÉP-pártolók voksaira.                                                                                             

A második forduló teljes jobboldali fordulatot hozott, egyedül a szigetszentmiklósi körzetben maradt a helyén Kuncze Gábor, az SZDSZ politikusa, a többi helyen buktak a balliberális jelöltek. A Fidesz és szövetségeseinek az erejét jól mutatta, hogy tíz választókerületben is 50 százalék fölött volt a kormányváltó erők szavazati aránya. A legnagyobb arányú jobbközép ellenzéki győzelem a szentendrei választókerületben született, ahol Hadházy Sándort több mint 60 százalékos támogatottsággal választották meg. Pest megyében összességében a harmadik szabad parlamenti választáson is a későbbi kormánypártok arattak győzelmet.

Az ország többi részéhez hasonlóan a 2002-es országgyűlési választás Pest megyében is roppant kiélezett küzdelmet hozott. Az első forduló listás szavazatai alapján a Fidesz–MDF-szövetség 0,77 százalékponttal előzte meg a szocialista pártot. Nem meglepő módon a megyében ismételten nagyon jó eredményt ért el az SZDSZ és a MIÉP. A kormánypártok a megye északi, keleti és déli részein szerepeltek a legjobban, míg a Budapest környéki választókerületekben az SZDSZ és a MIÉP. Az első fordulót követően az MSZP kilenc, míg a kormánypártok hét egyéni kerületben álltak az első helyen.  

Az április 21-i második fordulóban gyökeres fordulat történt Pest megyében, mivel az MSZP csupán négy, míg az SZDSZ egy választókerületben tudta csak megszerezni a mandátumot. A verseny kiélezettségét jól mutatja, hogy öt választókerületben is csupán pár száz szavazat döntött. Ebből három esetben a Fidesz–MDF jelöltje jött ki kedvezően, míg két körzetben a szocialisták tudták hozni a körzetet szoros eredmény mellett. Pest megye választástörténetében tehát először a későbbi ellenzéknek szavaztak bizalmat az itt élők.

A 2006-os országgyűlési választás első fordulója még a 2002-esnél is szorosabb eredményt hozott az ország legnépesebb megyéjében. A Fidesz–KDNP csupán 0,7 százalékponttal előzte meg az MSZP-t a listás szavazatok alapján. A megyében országos átlaga fölött szerepelt még az SZDSZ és az MDF. A szabad demokraták négy választókerületben is 10 százalék fölötti támogatottságot tudtak felmutatni, míg a demokrata fórum számára a gödöllői, a dunakeszi, a pilisvörösvári és a szentendrei körzet hozta a legjobb eredményt. Az első fordulóban a dabasi körzetben a Fidesz–KDNP jelöltje meg tudta szerezni a mandátumot, de a maradék 15 választókerület közül nyolc helyen az MSZP politikusa állt az élen.  

A második fordulóban a balliberális oldal szerepelt jobban, mivel kilenc egyéni körzetben sikerült nyerniük, míg a Fidesz–KDNP csupán hatban nyert. A legnagyobb fordulat a gödöllői választókerületben történt, ahol Gémesi György, a Fidesz–KDNP–MDF közös jelöltje az első fordulót követően még több mint kilenc százalékponttal vezetett, de április 23-án 227 szavazattal alulmaradt az MSZP aspiránsával szemben. Pest megye tehát 2006-ban ismételten a későbbi kormánypárt mellé állt, a jobbközép pártok jelentősen visszaszorultak 1998-as és 2002-es eredményükhöz képest.

A négy évvel ezelőtt parlamenti választás Pest megyében is teljes mértékben felforgatta a korábbi viszonylag kiegyenlített erőviszonyokat. A Fidesz–KDNP több mint 50 százalékos listás eredményével tönkreverte a szocialistákat, akik azonban annyira nem estek vissza, hogy a Jobbik meg tudja őket előzni. A korábbi évtizedek alapján nem volt meglepetés, hogy az LMP több mint 8 százalékos eredményt ért el a megyében, öt választókerületben több mint 10 százalékos támogatottságot tudott felmutatni.

A jobbközép Fidesz–KDNP előretörését jól mutatta, hogy 14 választókerületben már az első fordulóban megszerezte a mandátumot, csupán a váci és a szigetszentmiklósi kerületben kényszerült ismétlésre. A váci körzetben egyébként Bethlen Farkas verőcei polgármester jó szereplése miatt nem tudta megszerezni a későbbi kormánypárt a szavazattöbbséget az első fordulóban. Végül mindkét körzetben a Fidesz–KDNP jelöltje diadalmaskodott, így először a megye történetében ugyanaz a politikai erő hódította el az összes választókerületet.

Az elmúlt hat országgyűlési választás alapján egyértelműen látszik, hogy Pest megye inkább tekinthető jobboldali területnek. A másik sajátosság, hogy a kisebb politikai erők (SZDSZ, KDNP, MIÉP, LMP) mindig sokkal jobban szerepetek itt, mint az országos átlaguk. A szocialista párt 2006-ban érte el a legjobb eredményét Pest megyében, de a listás voksokat tekintve akkor sem tudta megelőzni a jobboldalt. Külön érdekesség, hogy a megyében volt olyan választókerület (Szob), ahol sem az MSZP, sem az SZDSZ nem tudott soha mandátumot szerezni.

Az új választókerületi beosztás erőviszonyait a 2002–2010-es eredmények alapján próbáljuk felvázolni, amely természetesen nem lehet teljes körű. A 12 új egyéni választókerületben nagyon éles küzdelemre lehet majd számítani áprilisban. Négy olyan választókerület van (Érd, Szigetszentmiklós, Vecsés, Dunakeszi), ahol a múlt alapján a balliberális oldal nagyon jó esélyekkel indul, és itt egyáltalán nem számítana meglepetésnek, ha meg is szereznék a mandátumot. A váci és a nagykátai körzetben ezzel szemben a jobboldal tűnik favoritnak.  

A maradék hat egyéni körzetben (Budaörs, Szentendre, Gödöllő, Monor, Cegléd, Dabas) többek között a részvétel, az egyes politikai oldalak szavazóinak aktivitása, a Jobbik és az LMP szereplése dönthet a kormánypárti és a kormányváltó jelöltek között, amit egyszerűen lehetetlen megjósolni. Annyi biztos, hogy ha a balliberális oldal ezeknek a körzeteknek a többségét viszi, akkor nagyon jó esélye van arra, hogy országosan is elegendő mandátumot szereznek a kormányzás átvételéhez.