A Magyar Nemzet kérésére a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) által összeállított tájékoztató anyag szerint a törvénykönyv megteremtette a házassági vagyonjogi szerződések országos nyilvántartásának jogszabályi alapjait.
Ez egyebek mellett azért nagyon fontos, mert így például hitelfelvétel esetén a bank láthatja, hogy a házaspár vagyonának felhasználását szerződés korlátozza. A házassági és élettársi vagyonjogi szerződések nyilvántartási rendszerének működtetéséért a Magyar Országos Közjegyzői Kamara lesz a felelős.
A vagyonjogi szerződések nyilvántartásba való bejegyeztetése a felek számára nem kötelező, mindenki szabadon dönthet arról, hogy megállapodását nyilvántartásba kívánja-e vetetni, vagy sem. Ha a házasfelek vagy élettársak úgy döntenek, hogy szerződésüket bevezetik a nyilvántartásba, akkor a szerződés tényéről bárki tudomást szerezhet, ám a dokumentum tartalmáról csak a házasfelek valamelyikének felhatalmazása alapján lehet információt kiadni.
A nyilvántartásba vett szerződés harmadik személyekkel szemben is hatályos, azaz a bejegyzett szerződések esetében nem lehet arra hivatkozni, hogy a szerződés fennállásának tényéről a harmadik személy nem tudott, vagy nem tudhatott. Az új polgári törvénykönyv (Ptk.) házassági vagyonjogi szerződésekre vonatkozó rendelkezésekkel azonos szabályt vezet be az élettársi vagyonjogi szerződésekben is.
A házassági bontóperek kapcsán az egyik legfontosabb változás, hogy mostantól a közös megegyezéses bontás egyik esetében sem kell igazolnia a feleknek az életközösség legalább három éve történt megszakadását. A jogalkotó szerint ez utóbbi szabály mára jelentőségét vesztette. A kódex semmiféle megkülönböztetést nem tesz a szülői felügyeleti jogok és kötelezettségek tekintetében aszerint, hogy a szülők házastársak, élettársak, vagy közöttük még élettársi kapcsolat sem állt fenn.
Kimondja, hogy a szülő felügyeleti jogának gyakorlását a bíróság vagy más hatóság csak kivételesen indokolt esetben, olyan mértékben korlátozhatja vagy vonhatja el, amely a gyermek érdekének biztosításához szükséges. A közös szülői felügyelet a felek közös kérelme esetén állapítható meg, valamelyik szülő akarata ellenére bírói ítélettel nem rendelhető el, a bíróság ugyanakkor jogosult a szülői felügyeleti jogok megosztására. A gyermekétől külön élő szülő szülői felügyeleti joga sem szünetel.
A teljes cikk a Magyar Nemzet pénteki lapszámában olvasható.
