„Mindent szabad, amit nem tilt a törvény”

Az új polgári törvénykönyv (Ptk.) demokratikus keretek között jött létre és lép hatályba – mondta Vékás Lajos.

Vékás Lajos elmondta: az öröklési jog terén jelentősen változik például az özvegyi jog: a jövőben az özvegynek nem az egész örökségre, hanem csupán az általa használt és a hozzá tartozó ingatlanokra van haszonélvezeti joga, az örökség többi részéből pedig egy gyerekrésznyire jogosult, tehát például két leszármazott mellett egyharmad részre. Ha viszont nincsenek leszármazók, akkor az új szabályozás szerint az elhunyt szüleié az örökség fele, a másik fele pedig az özvegyé, aki viszont ezt – a jelenleg még hatályos szabályozással ellentétben – nem veszíti el akkor sem, ha újraházasodik.

A szombaton életbe lépő új Ptk. a magánjogi jogviszonyok lehető legteljesebb körét öleli fel nyolc könyvében: ezek a bevezető rendelkezések, az ember mint jogalany, a jogi személy, a családjog, a dologi jog, a kötelmi jog – azaz a szerződésekre vonatkozó szabályozás –, az öröklési jog és a záró rendelkezések.

Az új Ptk. életbe lépése közel 12 millió biztosítási szerződést érint valamilyen módon, így például több ponton egyszerűsítheti, gyorsíthatja a biztosítási ügymenetet. Tartalmaz az ügyfelek számára kedvező fogyasztóvédelmi módosításokat is, ezek egyike, hogy a biztosítási szerződés nem szűnhet meg automatikusan attól, hogy a szerződő elfelejti befizetni az esedékes díjat. A biztosítónak minden esetben írásban, póthatáridő kitűzésével kell felhívnia a szerződő figyelmét a teljesítésre. Amennyiben mégis megszűnik a szerződés – a jogszabályban meghatározott feltételek teljesítésével – a szerződő kérheti a biztosítótól a biztosítási fedezet helyreállítását.

Szintén a fogyasztói érdekeket – és a korszerű kommunikációs eszközök elterjedését – jelzi, hogy az új törvény már nem köti írásbeliséghez a szerződés létrejöttét. Az eddiginél szélesebb körben ismerik el az új, korszerű kommunikációs eszközök közötti üzenetváltás írásbeliségét, ami várhatóan egyszerűsíti és gyorsítja a biztosítási ügymenetet.

A gyártót, forgalmazót akkor terheli felelősség, ha a termék hibája már a forgalomba hozatalkor fennállt. A termékszavatossági jog érvényesíthetőségét nehezíti ugyanakkor, hogy a hiba forgalomba hozatalkori fennállásának tényét (az eladó felelősségét) mindvégig a vásárlónak kell bizonyítania. Az új Ptk. szerint a fogyasztó jótállási jogot és kellékszavatossági jogot is érvényesíthet.

A vásárló számára a termék meghibásodása esetén a legerősebb jogosultság továbbra is a jótállási jog marad. A garancia (jótállás) egy ígéret a gyártó, importőr, olykor a kereskedő részéről, hogy a jótállási idő alatt történő meghibásodásért kezeskedik. Ennek ideje alatt az eladónak – gyártónak – kell bizonyítania azt, hogy a vevő nem a rendeltetésének megfelelően használta az eszközt.

A kellékszavatossági jog érvényesítése esetén – szemben a jótállással – a vásárló kötelezettsége bizonyítania azt, hogy a hiba már a vásárláskor létezett. Ezt azonban megkönnyíti, hogy fogyasztói szerződések esetében az első hat hónapban megfordul a bizonyítási kötelezettség. Így meghibásodás esetén vélelmezni kell, hogy a termék hibája már vásárláskor is fennállt: ebben az esetben az eladó felel a hibáért.