A Századvég munkatársa azt hangsúlyozta, hogy a baloldal nem halogathatja tovább a 2010-ben elodázott személyi és szerkezeti megújulását. Lánczi Tamás úgy véli, a május végén sorra kerülő európai parlamenti választás ennek a folyamatnak lesz az első erőpróbája, amikor is kiderülhet például, hogy az MSZP meg tudja-e tartani a baloldal vezető szerepét, s kirajzolódhat a többi párt egyenkénti támogatottsága is.
Az elemző kitért arra is, hogy a korábbinál kisebb parlamentben szűkebb és könnyebben irányítható ellenzéki frakciók alakulhatnak, ami leginkább a Jobbiknál jelent majd változást. Lánczi szerint ugyanis itt komoly „érdektisztítás” zajlott le, és Vona Gábor pártelnök személyéhez szabták a képviselőcsoportot.
László Róbert az új választási rendszer eredményre gyakorolt hatására kitérve közölte, a Fidesz minden létező választási rendszerben megnyerte volna a mostani választást, a kétharmados többséget azonban „kizárólag a magára szabott választási rendszernek köszönheti”. A szakértő az egyéni kerületek megnövelt súlyát, a második forduló eltörlését és a „győzteskompenzációt” emelte ki.
Hangsúlyozta, hogy négy éve a listás szavazatok 52,7 százaléka kellett a kétharmadhoz, most pedig 44,9 százalékos listás teljesítmény is elég volt. Összességében a Fidesz 2,26 millió szavazatot gyűjtött, amelynél a 2002-es és a 2006-os elvesztett választáson is többet szerzett.
László Róbert szerint a külhoni magyar állampolgárok szavazatszáma minden várakozást alulmúlt, de ennek hiányában nem lett volna meg a Fidesz kétharmada, hiszen a határon túlról érkező szavazatok egy mandátumot átvittek az LMP-től a Fideszhez. A Political Capital számításai alapján a „győzteskompenzáció” hatása ennél jóval jelentősebb: hat extra mandátumot hozott a Fidesznek, hármat az MSZP, kettőt a Jobbik, egyet az LMP kárára.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!