Lánczi Tamás, a Századvég Alapítvány vezető elemzője kiemelte, hogy a Fidesz a szombaton biztossá vált kétharmados parlamenti többségétől függetlenül is a korábbinál még egyértelműbb kormányzati felhatalmazást kapott nagyarányú választási győzelme és a baloldal több részre szakadása miatt.
Tegnap a szavazatok 99,99 százalékos feldolgozottságánál kiderült, hogy a választók bizalmának köszönhetően a Fidesz és a KDNP a parlamenti mandátumok többségét megszerezte – mondta Kocsis Máté, a Fidesz kommunikációs igazgatója sajtótájékoztatóján vasárnap.
Kétharmados parlamenti többséget szerzett a kormányzó pártszövetség a szavazatok 99,99 százalékos feldolgozottsága alapján. A Nemzeti Választási Iroda vasárnapra virradó éjjel közölt adatai szerint a Fidesz–KDNP-nek 133, az MSZP–Együtt–DK–PM–MLP-nek 38, a Jobbiknak 23, az LMP-nek pedig 5 mandátuma lesz az új Országgyűlésben. Az egyéni választókerületekben nem változott meg szombaton az eredmény a múlt vasárnapihoz képest. E szerint a Fidesz–KDNP 96, az MSZP–Együtt–DK–PM–MLP pártszövetség 10 mandátumot szerzett az egyéni választókerületekben. A változásra 16 választókerületben volt matematikai esély.
Az elemző szerint ebből adódóan politikai értelemben még nagyobb lehet a kabinet mozgástere, a kétharmados országgyűlési többség ezt közjogilag egészíti ki. Lánczi Tamás hangsúlyozta, hogy a kormány az elmúlt négy évben már elvégezte a fontosnak tartott nagy szerkezeti átalakításokat, így a Fidesz most nem volt úgy rászorulva az alkotmányozó többségre, mint négy éve.
László Róbert, a Political Capital választási szakértője aláhúzta, a Fidesz a baloldal kampányára hivatkozva joggal gondolhatja úgy, hogy minden, amit az elmúlt négy évben véghezvitt, utólagos legitimációt nyert. Az elemző szerint így továbbra is konfrontatív, „szabadságharcos logikára” építő kormányzásra és retorikára lehet számítani, ami az eddigieknél is kevesebb figyelmet fordít az ellenzéki, civil és szakmai kritikákra.
A válságos állapotban lévő, de még mindig a legnagyobb ellenzéki támogatottsággal rendelkező baloldal ideálisan gyenge ellenfél a Fidesz számára, az erősödő Jobbik viszont fenyegetést jelent – fejtette ki László Róbert. Szerinte kiderült, hogy a Jobbik témáinak átvétele, programpontjainak megvalósítása nem gyengíti a „szélsőjobboldali pártot”.
A Századvég munkatársa azt hangsúlyozta, hogy a baloldal nem halogathatja tovább a 2010-ben elodázott személyi és szerkezeti megújulását. Lánczi Tamás úgy véli, a május végén sorra kerülő európai parlamenti választás ennek a folyamatnak lesz az első erőpróbája, amikor is kiderülhet például, hogy az MSZP meg tudja-e tartani a baloldal vezető szerepét, s kirajzolódhat a többi párt egyenkénti támogatottsága is.
Az elemző kitért arra is, hogy a korábbinál kisebb parlamentben szűkebb és könnyebben irányítható ellenzéki frakciók alakulhatnak, ami leginkább a Jobbiknál jelent majd változást. Lánczi szerint ugyanis itt komoly „érdektisztítás” zajlott le, és Vona Gábor pártelnök személyéhez szabták a képviselőcsoportot.
László Róbert az új választási rendszer eredményre gyakorolt hatására kitérve közölte, a Fidesz minden létező választási rendszerben megnyerte volna a mostani választást, a kétharmados többséget azonban „kizárólag a magára szabott választási rendszernek köszönheti”. A szakértő az egyéni kerületek megnövelt súlyát, a második forduló eltörlését és a „győzteskompenzációt” emelte ki.
Hangsúlyozta, hogy négy éve a listás szavazatok 52,7 százaléka kellett a kétharmadhoz, most pedig 44,9 százalékos listás teljesítmény is elég volt. Összességében a Fidesz 2,26 millió szavazatot gyűjtött, amelynél a 2002-es és a 2006-os elvesztett választáson is többet szerzett.
László Róbert szerint a külhoni magyar állampolgárok szavazatszáma minden várakozást alulmúlt, de ennek hiányában nem lett volna meg a Fidesz kétharmada, hiszen a határon túlról érkező szavazatok egy mandátumot átvittek az LMP-től a Fideszhez. A Political Capital számításai alapján a „győzteskompenzáció” hatása ennél jóval jelentősebb: hat extra mandátumot hozott a Fidesznek, hármat az MSZP, kettőt a Jobbik, egyet az LMP kárára.
Az elemző szerint a „kis kamupártok” nélkül nagy valószínűséggel szintén nem lett volna meg a Fidesz kétharmada, ezek a formációk ugyanis számos választókerületben lényegesen több szavazatot gyűjtöttek, mint amekkora a különbség volt a kormány- és a baloldal jelöltje között. László Róbert szerint a választókerületi térkép átrajzolásának hatását csak szorosabb eredmény esetében lehetett volna kimutatni.
Milyen történések színezték a héten a hazai politikai palettát? Összefoglalónkért kattintson ide.
