A Miniszterelnökséget vezető államtitkár pénteken egy más témában Nagylakon tartott sajtótájékoztatóján emlékeztetett rá, hogy az első fokon eljáró bíróság az ügy elsőrendű vádlottjára minősített emberölés miatt tényleges életfogytiglani fegyházbüntetést szabott ki. A táblabíróság azonban helyt adott annak a védő indítványnak, hogy vizsgálják meg, a feltételes szabadság kizárása az emberi jogokkal miként egyeztethető össze. Lázár János meggyőződése szerint egy háromszoros emberölés miatt első fokon tényleges életfogytiglanra ítélt vádlott esetében a bírónak erre a lépésre, ha igazságot és nem jogot akarna szolgáltatni, nem lenne lehetősége. Egy ilyen ügyben a magyar társadalom többségében a halálbüntetés kérdése merül föl – közölte a politikus. Lázár János kijelentette, ebben az esetben maga is indokoltnak gondolná, ha létezne halálbüntetés Magyarországon.
Az eset jól bizonyítja, „a bírák egy jó részének fogalma sincsen a magyar valóságról, ez persze fölvet alkalmassági kérdéseket” – mondta a politikus. „Ha igazságszolgáltatás volna Magyarországon, akkor az ilyen esetekben a halálbüntetést alkalmaznák” – fejtette ki személyes meggyőződését az államtitkár. Lázár János azt reméli, olyan igazságügyi reform következik a választások után, amely ezekben a kérdésekben valóban igazságot szolgáltat.
A Szegedi Ítélőtábla csütörtökön felfüggesztette a másodfokú eljárást a bátmonostori hármasgyilkosság ügyében, és az Alkotmánybírósághoz fordul, kérve, foglaljon állást, a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés ellentétes-e az emberi jogok európai egyezményének embertelen büntetést tiltó rendelkezésével.
