Választás előtti kutatások: senki ne gondolja, hogy eldőlt

Bár az összes közvélemény-kutató kormánypárti győzelmet jelez előre, de a választás napján bármi megtörténhet.

A mostani eredmények teljes értékeléséhez mindenképpen meg kell nézni, hogy a korábbi ciklusok hasonló időszakában mit mutattak a párttámogatottsági adatok. 1994 márciusában a Medián adatai szerint a biztos szavazók körében az MSZP 21, az SZDSZ 11, a Fidesz 9, az MDF, a KDNP és az FKgP 7-7 százalékon állt. Abban a hónapban a Szonda Ipsos is magabiztos szocialista vezetésről, valamint az SZDSZ és a Fidesz visszaeséséről adott hírt. Kijelenthető, hogy húsz évvel ezelőtt, két hónappal a második szabad választás előtt csupán az volt a kérdés, hogy az MSZP egyedül, vagy pedig koalíciós kényszer mellett nyeri-e meg a voksolást.

1998 márciusában a Tárki felmérése szerint a biztos szavazók körében az MSZP 36, a Fidesz 29, az FKgP 16, míg az SZDSZ 9 százalékon állt. Ennek alapján a májusi parlamenti voksoláson roppant szoros eredményre lehetett számítani, amiben az intézetnek igaza is lett. Ha elsőre ránézünk a számokra, akkor biztosnak tűnt a szocialisták vezetése, de a Fidesz és az FKgP támogatottsága lényegesen nagyobb volt, mint a balliberális erőknek, és mint ismert, a második fordulóban sikerült megfordítaniuk a választást.

A tizenkét évvel ezelőtti választás a közvélemény-kutatók nagy bukásaként vonult be a történelembe, de ha megnézzük a márciusi adatokat, akkor már sokkal árnyaltabb kép rajzolódik ki előttünk. A Tárki adatai szerint a biztos szavazó pártválasztók körében a Fidesz–MDF 47,5, az MSZP 37,5, míg az SZDSZ 5 százalékon állt. Az akkori kormányváltók tehát csupán öt százalékkal voltak lemaradva a Fidesztől, ami egyáltalán nem tekinthető komoly különbségnek. A Szonda Ipsos méréséből az derült ki, hogy az MSZP 43, míg a Fidesz–MDF 41 százalékon állt 2002 márciusában, ami egyáltalán nem mutatott stabil kormánypárti győzelmet.

A Medián utolsó felmérése, ami az akkori választás előtt készült, azt mutatta, hogy a Fidesz–MDF 42, az MSZP 40, míg az SZDSZ 7 százalékon áll, tehát a kormányváltást akarók eszerint a felmérés szerint is ötszázalékos előnyben voltak. Az intézet mandátumbecslést is készített, amely magabiztos MSZP–SZDSZ-többséget mutatott. A fentebb közölt felmérések is világosan mutatják, hogy 2002 márciusában az intézetek, a Tárkit leszámítva, a szoros eredmény ellenére megjósolták az első Orbán-kormány vereségét, szemben azzal a legendával, hogy a Fidesz az élről vesztett tizenkét évvel ezelőtt.

Nyolc évvel ezelőtt a Szonda Ipsos a biztos szavazók körében az MSZP-nek 46, a Fidesz–KDNP-nek 43 százalékot mért. A Tárkinál az MSZP 49, míg a Fidesz–KDNP 41 százalékon állt, a Medián pedig a biztos szavazó pártválasztók körében 44-44 százalékos MSZP–Fidesz-támogatottságot mért, de mivel az SZDSZ 5 százalékon állt, így a szociálliberális kormány maradását akarók voltak többségben. Az intézetek tehát a 2006-os választás előtt készült utolsó felmérésekben egyértelműen mutatták, hogy Gyurcsány marad a miniszterelnök.

Négy évvel ezelőtt minden egyes intézet magabiztos Fidesz-fölényt jelzett előre, de ennek ellenére a későbbi kétharmados győztes listás szavazatarányát közel 10 százalékkal mérték felül, a Fidesz–KDNP támogatottságát leginkább a Nézőpont Intézet találta el, mivel csak 4 százalékot tévedtek. Érdekesség, hogy az LMP bejutását egyedül szintén csak a Nézőpont jósolta meg, míg a többiek nem mértek bejutást a zöldpártnak.

Az elmúlt öt országgyűlési választás előtt tehát a felmérések meglehetősen pontosan mutatták meg a végeredményt. Egyedül 2002-ben voltak minimális eltérések, de a Medián és az Ipsos biztosan megjósolta, hogy a szocialisták fognak nyerni. Mindezek ellenére nem lehet azt mondani, hogy az intézetek most is eltalálják az eredményt, mivel a korábbi évtizedekkel szemben lényegesen több a bizonytalansági tényező. Az új választási rendszer, az új szabályok, és többek között a 18 pártlista alapvetően rajzolhatja át a mostani kutatásokban látott összképet.

A balliberális ellenzék egyesülését követően, 2014 januárjában is magabiztosan vezette a közvélemény-kutatásokat a Fidesz–KDNP, ami azt jelenti, hogy a jobbközép szövetség már 90 hónapja a legnépszerűbb politikai erő Magyarországon. Mindezek ellenére óriási hiba lenne a kormánypártok részéről, ha lefutottnak hinnék a voksolást, mivel például 1998-ban is jelentősnek tűnő hátrányt dolgozott le az ellenzék az MSZP–SZDSZ-szel szemben.

Immár 91 hónapja vezet a közvélemény-kutatások alapján a Fidesz–KDNP szövetség, de két hónappal a parlamenti választások előtt túlzás lenne azt állítani, hogy eldőlt a verseny, mivel még mindig nagyon sokan vannak azok, akik elmennének szavazni, viszont nem választottak még pártot maguknak.