Székely Levente, a kötet szerkesztője, a Kutatópont piackutató kutatási igazgatója a bemutató sajtótájékoztatón azt mondta, a 8 ezer fiatal megkérdezésével készült vizsgálat rámutatott: a fiatalok 82 százalékánál a jobb anyagi körülmények magasabb kulturális és kapcsolati tőkét feltételeznek; minden második fiatal a kulturálisan szegények csoportjába tartozik. Emellett a fiatalok helyzetét nagymértékben meghatározza a lakóhely, a vidékiek sokszor sokkal hátrányosabb helyzetben vannak – mutatott rá Székely Levente.
A kutatások során vizsgálták a települési és regionális egyenlőtlenségek mellett az életminőséget és elégedettséget, a kulturális rendszerek hatását, a radikális jobboldal támogatását, illetve az oktatási rendszer és a munkaerőpiac hatásait.
A kormány az iskolakerülés visszaszorítására tett lépéseinek köszönhetően két tanév alatt csaknem negyven százalékkal csökkent az iskolai hiányzások száma – írta meg korábban a Magyar Nemzet.
A kormány teljes mellszélességgel támogatja a fiatalok vállalkozóvá válását: 6,9 milliárd forintos forrást szántak erre a célra, a cél a magyar fiatalok foglalkoztatási lehetőségeinek szélesítése – erről korábban Czomba Sándor nemzetgazdasági államtitkár beszélt.
Ezzel kapcsolatban Székely Levente hangsúlyozta: ha egyes csoportok vidéken kimaradnak az oktatási rendszerből, akkor véglegesen lemaradhatnak, és ebből a helyzetből szinte lehetetlen kimozdítani őket.
A foglalkoztatásról a fiatalok úgy gondolkodnak, hogy a multinacionális cégek helyett az önfoglalkoztatás lehet a hosszú távú megoldás, ugyanakkor többségük nem gondolkodik vállalkozásalapításon.
Fontos megállapítása a kötetnek, hogy a mostani 15–29 évesek „csendes generációként” nem akarják megváltoztatni a status quót, elfogadják szüleik életeszményét, hiányzik belőlük az elkötelezettség, céltalanok és konform az életfelfogásuk, nincs civil aktivitásuk, valamint apolitikusak.
A kiadvány célja Székely Levente elmondása szerint megegyezik a 2000-ben, 2004-ben és 2008-ban kiadottakéval: átfogó képet akartak mutatni a döntéshozóknak a fiatalok helyzetéről, lehetőségeikről, viszont a mostani kutatások során figyelembe vették a korábbi kötetek megállapításait is.
A Kutatópont korábbi felméréseiből már kiderült: folyamatosan csökken a párkapcsolatban élők aránya, az érintett korosztály 10 százaléka házas, 15 százaléknak pedig van gyermeke. A vizsgált fiatalok 63 százaléka szeretne házasságban élni, 18 százaléka bizonytalan, hogy kíván-e házasságot kötni. A válaszadók átlagosan 1,7 gyermeket szeretnének, 79 százalékuk szerint a gyermekvállalás hozzájárul az egyén boldogságához.
