A miniszterelnök Körmenden, a Fidesz EP-választási rendezvényén azt mondta, felháborítónak tartja a döntést, egy újabb bizonyítéknak arra, hogy úgy tűnik, Brüsszelben és Strasbourgban, tehát az Európai Unióban „a bűnt elkövető emberek jogait az ártatlan emberek jogai és az áldozatok jogai elé helyezik”.
Hozzátette: a kormány nevében a leghatározottabban vissza kell utasítani ezt, és meg kell védeni az életfogytig tartó szabadságvesztés intézményét, amely jelentős visszatartó erővel bír a bűnt elkövetők vagy az ilyen szándékkal rendelkező emberek számára.
Orbán Viktor a körmendi városháza előtt az öt körülvevő több száz szimpatizáns gyűrűjében arra biztatta hallgatóságát, hogy menjenek el vasárnap szavazni, vegyenek részt az európai parlamenti választáson.
Szavai szerint bár igaz, hogy Magyarországnak nemzeti kormánya van és a magyar ügyeket itt Magyarországon, a magyar emberek fogják eldönteni, de ez nem jelenti azt, hogy „ki tudnánk magunkat szakítani abból a világból, amelyben élünk”.
Magyarország tagja az Európai Uniónak, ezért „bár mi döntünk el nagyon sok kérdést”, de nagyon sok, már itt eldöntött ügyért meg kell harcolni Brüsszelben is, mert ott nagyon sok mindent akasztanak meg – fogalmazott. „Ott erősek a bankok, erősek a multik, erősek a bürokraták, akik néhanapján nem nézik jó szemmel, amit mi csinálunk” – mondta. Példaként említette a pálinkafőzés ügyét, amely uniós szinten ugyan kis ügynek számít, de jól példázza a gondolkodásbeli különbséget.
Magyarországon olyan döntés született, amely nem a fináncoknak és a bürokratáknak, hanem azoknak a vidéki embereknek kedvez, akiknek a kertjében megterem a gyümölcs – emlékeztetett a kormányfő. „Ezzel szemben most arra kényszerítenek minket, hogy mindent újragondoljunk, mert nem fogadják el a döntésünket, de meg fogjuk találni a megoldást” – fűzte hozzá.
A pálinkafőzés ügye Orbán Viktor szerint jól testesíti meg azt, hogy nem elég egyszer itthon legyőzni egy akadályt, de ugyanazt az akadályt gyakran le kell győzni Brüsszelben is. Ezért nem mindegy, hogy az Európai Parlamentben milyen gondolkodásmódú és lelki beállítottságú, milyen ösztönvilágú, milyen politikai beállítottságú emberek képviselik Magyarországot – jegyezte meg.
„Ha olyanokat küldünk oda, akik nem harcolnak értünk, nem állnak ki a magyarok igazságáért, nem állnak ki a magyar érdekek mellett, akkor Brüsszelben számos itthon eldöntött jó dolgot elgáncsolhatnak” – mondta.
Orbán Viktor arra szólította fel a polgári, keresztény és nemzeti táborral szimpatizáló választópolgárokat, hogy vegyenek részt a voksoláson és adják szavazatukat a Fidesz–KDNP jelöltjeire.
A kormányfő szerint kétfajta szélsőséges politikai irányzat létezik, amelyik „bajt tud hozni a magyarok fejére” Brüsszelben. Az egyik azt mondja, hogy valamiféle Európai Egyesült Államokat kellene létrehozni, feláldozva ezzel egy még nem létező európai egység oltárán az ezeréves magyar államiságot; a másik irányzat pedig azt követeli, hogy indulatainkat követve, a józan eszünket sutba dobva lépjünk ki az Európai Unióból.
Egyik sem szolgálja Magyarország érdekeit – szögezte le a kormányfő, hozzáfűzve: a történelem megtanított bennünket arra, hogy ott kell ülni annál az asztalnál, ahol a világ dolgairól döntenek, mert „ha nem ülsz ott az asztalnál, ne lepődj meg, ha az étlapon találod magad”.
Mint arról korábban beszámoltunk, a strasbourgi bíróság elsőfokú ítéletében elmarasztalta Magyarországot a felülvizsgálat lehetőségét kizáró – tényleges – életfogytiglani szabadságvesztés-büntetés miatt. A bíróság az emberölésért és rablásért elítélt Magyar László ügyében megállapította, hogy a későbbi szabadlábra helyezés eshetőségét kizáró ítélet magalázó bánásmódnak minősül és így sérti az emberi jogok európai egyezményének előírásait. Jelenleg egyébként 46-an töltik tényleges életfogytig tartó szabadságvesztésüket, közülük 33 fogvatartott ítélete jogerős – közölte a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP)
A súlyos, emberellenes bűncselekményeket elkövetőknek egy életre a börtönben a helyük – olvasható a Fidesz közleményében. Kiemelték: a tényleges életfogytiglan a magyar emberek döntő többségének akaratával került az alaptörvénybe. 2011-ben, az alkotmányozást előkészítő nemzeti konzultáción ugyanis a magyarok 94 százaléka támogatta a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés lehetőségét.
A magyar emberek akaratát semmibe véve azonban a tényleges életfogytiglan ellen is támadást indítottak Brüsszelben a szocialisták európai parlamenti képviselői, Tabajdi Csaba és Göncz Kinga javaslatára – írták. Hozzátették: a vasárnapi európai parlamenti választás azért is fontos, hogy olyan európai parlamenti képviselőket küldjenek Brüsszelbe, akik meg fogják védeni a tényleges életfogytiglant és ki fognak állni a magyarok döntése mellett.
A magyar kormány a legsúlyosabb bűncselekmények elkövetőivel szemben továbbra is ragaszkodni fog a tényleges életfogytiglani büntetéshez – mondta a Hír TV Magyarország élőben című műsorában az Országgyűlés alelnöke. Gulyás Gergely hangsúlyozta: Magyarországon az elnöki kegyelem lehetősége mindenki számára adott. Vagyis elviekben akár a tényleges életfogytiglanra ítélt személy is szabadulhat a büntetés végrehajtása alól.
Orbán Viktor miniszterelnök 2011. március 26-án azzal indokolta a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés becikkelyezését az alaptörvénybe, hogy az új alkotmányról szóló konzultáción a válaszadók 90 százaléka támogatta azt. „Az embereknek fontos, hogy mi lesz Magyarország jövője” – jelentette ki Orbán. A miniszterelnök a mintegy 920 ezer visszaküldött kérdőív alapján tett a parlamentben módosító indítványokat a készülő alkotmány szövegéhez.
