Schiffer András, az ötfős LMP-frakció vezetője első napirend előtti felszólalóként számon kérte a kormányoldalon, hogy nem nyújtott be kormányprogramot. A politikus azt tudakolta, mit kíván folytatni a harmadik Orbán-kormány. Kritizálta a kabinetet, hogy kiszolgálja a multinacionális cégek érdekeit. Válaszában Rétvári Bence kereszténydemokrata honatya, az előző ciklus KIM-államtitkára megkésett kampánybeszédnek nevezte Schiffer szavait; amit elmondott, „arról a választók egy hónappal ezelőtt elmondták a véleményüket”. Nyomatékosította, hogy a rezsicsökkentés éppen egy multiellenes intézkedés volt.
Másodikként a KDNP régi-új frakcióvezetője, Harrach Péter következett, aki a politikai kultúráról beszélt napirend előtt. Köszöntötte a régi és az újonnan érkezett képviselőket. Felhívta a figyelmet, hogy vissza kell szorítani a gyűlölet kultúráját a közbeszédből. Szavaira megint csak Rétvári válaszolt, aki úgy látja, ebben a kérdésben is állást foglaltak a magyarok áprilisban. „Mi nem a gyűlöletkeltésben hiszünk, hanem a fontos célokban” – húzta alá, ellenpéldaként említve a Clark Ádám téri bábudöntést, illetve a Békemenet pocskondiázását vagy éppen Pásztor István vajdasági magyar vezető leköpését. Bírálta a baloldal kettős beszédét, amely szerint az is baj, ha egy választáson nem indulhat el megfelelő mennyiségű párt, de az is, ha túl sok formáció állhat rajthoz.
Az MSZP-s Tóbiás József a családi csődvédelem intézményét hiányolta, szerinte a kormánytöbbség ez ügyben csak beszél, de nem cselekszik. Emlékeztetett, hogy a szocialisták már négyszer benyújtottak a magáncsőd bevezetésével kapcsolatos javaslatot, de ebből a Fidesz–KDNP – mint mondta – nem kért. Rétvári-válasz: 3-ból 3. Megígérte, lesz adósvédelem, de „ez nem fog segíteni az MSZP kétmilliárdos adósságán”. Emlékeztetett, hogy 2004 és 2010 között verték szét az első Orbán-kormány támogatottforinthitel-rendszerét, ami miatt 140-szeresére emelkedett Magyarországon a devizahitel-állomány.
A Jobbik frakcióvezetője, Vona Gábor ciklusindítóként az EP-választások „előszobájából” beszélt. Követelte, hogy a kormánytöbbség valóságosan védje meg a magyar földet. A balliberális oldalt euromazochistának, a kormányoldalt euronaivnak titulálta, magát pedig eurorealistának. Hangsúlyozta, a Jobbik nem akarja, hogy hazánk kilépjen az EU-ból, a csatlakozási szerződés módosítását viszont igen.
Mielőtt Rétvári Bence újra válaszolt volna (4/4), Kövér László a jobbikos felszólalás közben kiabáló kormányoldali politikusok figyelmét arra hívta fel, „nem minden kérdés igényel választ”.
Rétvári pedig így válaszolt: tiszteletet a magyaroknak, és tiszteletet Pásztor Istvánnak is. Úgy fogalmazott, elvárta volna, hogy Pásztor Istvánt megkövesse a Jobbik. (A múlt keddi Jobbik-rendezvényről és Pásztor István ezt követő leköpéséről itt olvashat.)
Utolsó napirend előtti felszólalóként csíptette fel mikrofonját Rogán Antal (Fidesz). Neki úgy tűnik, az ellenzék ugyanabban a stílusban kívánja folytatni, ahogyan április 6-ig tette. Szerinte a tűrhetetlen és veszélyes stílussal le lehet járatni Magyarországot – utalt a Pásztor István elleni inzultusra. Emlékeztetett, Orbán Viktor kétszer is elment az EP-be megvédeni Magyarországot és a magyar embereket. Számon kérte a baloldalon, hogy munkájukkal járatták le hazánkat: rasszizmussal vádolták a magyarokat és tűz alá vették a kétharmados alaptörvényt, valamint multiérdekeket képviseltek odakint. Herczog Edit pedig szerinte maga vallotta be, hogy ők mondták tollba a Tavares-jelentést.
Kivételesen nem Rétvári Bence, hanem Németh Zsolt külügyminisztériumi államtitkár következett, aki a Pásztor-ügyre reagálva felidézte Áder János Pásztor Istvánt megkövető szavait. Rámutatott, garázdaság miatt a rendőrség már őrizetbe vette az egyik inzultálót. Hazánk lejáratásával kapcsolatban azt mondta, egy magas, május 25-i EP-választási részvétel biztosíthatja, hogy ne a gyűlölet győzzön. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a kormánypártok listáján határon túli magyar politikusok is szerepelnek.
