A jelenleg is az emberi erőforrások minisztériumát vezető politikus azt is mondta, hogy a felzárkózással foglalkozó államtitkárságot a szociálpolitikai államtitkárság egy részével „vezetik” majd össze. Azt hangoztatta, az egész tárca fókuszában a „család jóléte” áll majd, és a különböző szakpolitikákat e köré építik majd.
A miniszterjelölt tárcája korábbi teljesítményével kapcsolatban kritikusan azt mondta, nem tettek annyit a megváltozott munkaképességűek ellátórendszerének átalakításával kapcsolatban, mint amennyit tenniük kellett volna, ezért szerinte ezen a területen még lesz feladatuk a következő időszakban.
Korózs Lajos (MSZP) arról beszélt, hogy a rendszerváltás óta nem volt olyan szegénység az országban, mint most az elmúlt négy év kormányzása után, továbbá diszkriminatívnak nevezte azt a kormányzati intézkedést, ami csak a nőknek biztosított lehetőséget arra, hogy 40 év munka után nyugdíjba menjenek.
Balog Zoltán gátlástalan demagógiának nevezte a szocialista képviselő szavait, és úgy fogalmazott: ő már akkor cigány gyerekeket tanított a diósgyőri gépgyárban, amikor Korózs Lajos az MSZMP-s párttagkönyve után rohangált. Közölte, kikéri magának, hogy szegénységből kioktassa, mint mondta, ő onnan jött és nemcsak visszajár, hanem ott is él a szegény emberek között.
A miniszterjelölt meghallgatását a bizottság kilenc tagja támogatta, öten nemmel szavaztak, egy képviselő pedig tartózkodott. Balog Zoltánt az igazságügyi bizottság is alkalmasnak találta a miniszteri posztra, 7 igen, 1 nem és 2 tartózkodással. A miniszter a nemzetiségi, civil és egyházi ügyekről beszélt ezen a meghallgatásán.
A hátrányos helyzetűek felzárkóztatásával összefüggésben azt mondta: a munka és a tanulás az, ami segíti felzárkózásukat, s cél az, hogy semmi olyan intézkedési mechanizmus ne működjön, ami elzárja őket ezektől a lehetőségektől. Az egyházakkal összefüggésen azt emelte ki: ma 200 ezren tanulnak több mint ezeregyszáz egyházi fenntartású intézményben. Ezen a területen a finanszírozási rendszer újragondolását említette. A civilekkel összefüggésben a Nemzeti Együttműködési Alap létrejöttét nevezte előrelépésként, itt a bejegyzések egyszerűsítését tennivalók közé sorolta.
Napirenden van a választási eljárás korszerűsítése, egyszerűsítése a külhoni magyarság voksolásával összefüggésben. Erről Semjén Zsolt beszélt tárca nélküli miniszterjelölti meghallgatásán kedden az Országgyűlés Nemzeti összetartozás bizottsága előtt. A kormánypárti politikus szerint az elmúlt időszak legnagyobb sikere, hogy az állampolgárság, a kapcsolódó szavazati jog és az autonómia területén a politikai mellett társadalmi konszenzust is sikerült teremteni.
Semjén Zsolt, aki az előző ciklushoz hasonlóan a nemzetpolitikai területért lesz felelős, kiemelte: a nemzetpolitika célja és értelme, hogy a nemzet fennmaradjon és az emberek életminősége javuljon. A legjelentősebb sikere az elmúlt ciklusnak, hogy a három legnagyobb kérdésben, mint az állampolgárság, a vele járó szavazati jog és az autonómia, nemcsak a parlamenti pártok között, hanem a társadalomban is konszenzus van. Ez öt éve még elképzelhetetlen lett volna – mutatott rá.
Ebből értelmezése szerint az következik, hogy csak olyan dolgokat szabad rögzíteni külhoni vonatkozásban, ami a magyar társadalom számára is elfogadható. Az egész nemzet egysége a cél, és minden magyar egyaránt fontos függetlenül felekezettől, politikai felfogásától – szögezte le a miniszterjelölt közel két és fél órás meghallgatásán. Megjegyezte: ez azonban azokra nem vonatkozik, akik vállalhatatlan szélsőséget képviselnek.
A honosításról úgy fogalmazott: „az maga a történelem”. Kitért az eljárás radikális átalakítására, ami szavai szerint lehetővé tette, hogy 550 ezer új magyar állampolgár esküt tegyen a választásokra. Jelen pillanatban már meghaladták a 630 ezer kérelmet, 580 ezren pedig már esküt tettek. Megismételte, hogy a ciklus végére meglesz az egymillió új magyar állampolgár. Most a munka nehezebb része következik, „ki kell menni utánuk minden kistelepülésre”. A tapasztalatok alapján ugyanakkor magát a választási eljárást radikálisan egyszerűsíteni kell – mondta. Jelezte: a vonatkozó javaslatok már megszülettek.
Szólt arról is, hogy a kormány ismét rendszeressé tette a Magyar Állandó Értekezlet üléseit, amelyre a magyar politikai pártok is meghívást kaptak. Konszenzussal elfogadták a nemzetstratégia keretdokumentumát, és a külhoni magyar szervezetek javasolhatnak nemzeti jelentőségű programot, intézményeket – jelezte. Újítás a Magyar Diaszpóratanács létrehozása, amelyen tavaly már több mint hetven szervezet vett részt. Felidézte a tematikus, oktatást támogató programok elindítását, amelyek anyagi alapját a Bethlen Gábor alap teremti meg. A legfontosabb helyekre korábban soha nem látott anyagi támogatást biztosítottak, és példaként említette az erdélyi Sapientia és a kárpátaljai II. Rákóczi Ferenc Főiskola segítését. Rendkívül sikeres a Határtalanul! tanulmányi kirándulási program is: idén több mint 17 ezer diák utazhat, a keretet háromszorosára bővítették.
Kitért a Kisebbségi Jogvédő Intézet létrehozására és a nemzeti regiszter elindítására, utóbbi a személyes kapcsolattartást teszi lehetővé, s több mint 100 ezer tagja van. Mint mondta, a Kőrösi Csoma Sándor ösztöndíjnak akkora sikere volt, hogy a kiutazók számát és a keretet is megduplázták, ez utóbbit egymilliárd forintra növelve. Az oktatás-nevelési támogatásokról azt mondta: évente 5,5 milliárdot osztanak szét erre a célra. Fontosnak nevezte, hogy óvodások után is jár. Azon kell elgondolkodni, hogy esetleg a nehezebb helyzetű nemzetrészeket preferálják-e – jelezte, s felvidéki, kárpátaljai iskolákat hozott példaként. Végül kijelentette: amit teljesítettek, messze meghaladja azt, amit négy éve ígért, és készen áll a nemzet szolgálatára.
A testület 6 igen és 2 nem szavazattal támogatta a jelöltet.
