Csepreghy a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában azt kifogásolta, hogy míg az uniós pályázatok közül minden második nyer, addig a norvég civil pénzeknél kevesebb, mint 10 százalék a győztesek aránya, a források egyharmada pedig olyan szervezetekhez kerül, amelyek a döntőbizottság tagjaihoz köthetők.
Két héttel ezelőtt Brüsszelben találkoztak a Norvég Alap finanszírozási irodájának és a Miniszterelnökségnek a képviselői. Itt a felek abban állapodtak meg, hogy a Norvég Alapnak azon részének, melyet az állam kezel – ez a 12 programból 9-et jelent, és 36 milliárd forintot –, a pénzelosztó központja az államigazgatáson belül kell lennie. A civil alap kapcsán azonban nem közeledtek az álláspontok, ott továbbra is vitában állunk egymással. Ez három programot jelent 4 milliárd forintos kerettel – jelentette ki Csepreghy.
Alapvetően azt kell eldönteni, hogy a Norvég Civil Alap pénzei közpénznek minősülnek, vagy nem. Ha közpénznek, akkor az államnak kötelessége garantálni a szabályos forrásfelhasználást, aminek a teljes magyar civil társadalom támogatására kell összpontosulnia, nem pedig egy-két politikailag elkötelezett szervezet támogatására – hangsúlyozta Csepreghy.
A magyar civil társadalomnak az az érdeke, hogy transzparensen működjék. Jelenleg azonban azt látjuk, egy nemzetközi szerződés következtében érkeznek közpénzek Magyarországra, ez pedig közpénznek minősül, nem magánadománynak, így a magyar kormánynak kötelessége a társadalom felé elszámolni ezeknek a pénzeknek a felhasználásával – ismételte meg.
A helyettes államtitkár emlékeztetett arra: a Norvég Civil Alap tekintetében nem új keletű a vita, 2012-ben jelezte a kormány miniszteri szinten, hogy a pénzkezelő Ökotárs Alapítvány kiválasztása problémás volt. Első körben hét szervezet pályázott, hatot úgy zártak ki, hogy nem vizsgálták meg érdemben az általuk benyújtott dokumentumokat. Egy alapítvány maradt állva, melynek kollégái az LMP-ben is tisztségeket viseltek. A hazai civil pénzek felhasználása pedig nem történhet meg pártpolitikai törésvonalak mentén. Ha ugyanis egy pártpolitikai szervezet rátelepszik a forrásokra, kizár más civil szervezeteket – érvelt Csepreghy.
Az európai uniós forrásoknál azt látjuk, hogy minden második pályázat nyer, itt pedig kevesebb mint 10 százalék a győztesek aránya, ráadásul 13 olyan szervezet viszi el a 4 milliárd forintos keret egyharmadát, amelynek képviselői döntőbizottsági tagként is benn ülnek az alapítványban. A kormánynak az a problémája, hogy ezek az emberek egyik kezükkel aláríják a támogatási szerződést, a másikkal pedig felveszik a pénzt saját maguktól – hangoztatta a fejlesztéspolitikai helyettes államtitkár.
