A következő időszakban – mondta Lázár János – minden megyei jogú város növekedési centrum, fejlődési központ lehet egy-egy megye, egy-egy térség életében. Hozzátette: a vidék fölzárkózása szempontjából a megyei jogú városoknak jut a legnagyobb szerep a következő években. A hazai és európai uniós források felhasználásának lehetőségeiről szólva közölte: a megyei jogú városok 370 milliárd forintot kapnak gazdaságfejlesztésre. A kormány együttműködési szerződést szeretne kötni a megyei jogú városokkal. A partnerek között is kiemelten számít a megyei jogú városokra, hiszen ezek a települések adják a GDP-nek a meghatározó részét, és itt él a lakosság legalább egynegyede – hangsúlyozta Lázár János.
Kósa Lajos, a 23 megyei jogú várost tömörítő szövetség elnöke, Debrecen polgármestere (Fidesz–KDNP) szerint „nagyon hatékony” volt a közgyűlés munkája, az elhangzottak alapján alá lehet írni azt az együttműködési keretet, amelyet az októberi önkormányzati választások után „végig kell vinnünk”. Közölte: a kormány elképzelései szerint a vidéki nagyvárosokra koncentrálva 20-25 növekedési zónát hoznának létre, amelyek a GDP-növekedés, a gazdasági élénkülés központjai lehetnek. Ezzel együtt jár a munkahelyek számának növekedése is – tette hozzá, megjegyezve: „most nem a város csinosítása a legfontosabb feladat, hanem a foglalkoztatás bővülése, a gazdasági növekedés beindítása”.
Mint mondta, elfogadták azt is, hogy a magyar kormánynak melyek a prioritásai a GDP növekedésén és a foglalkoztatás bővítésen túl, azaz az exportorientált kis- és középvállalkozói szektor, az innováció támogatása, a magas hozzáadott értékű ipar, szolgáltatás elősegítése. Kósa Lajos kitért arra is, hogy támogatják a kormányhivatalok hatókörének bővítését, ugyanis a kormánnyal egyezően a Megyei Jogú Városok Szövetsége is úgy látja, hogy a közigazgatás átalakítása még nem zárult le, bizonyos feladatokat a kormányhivatalok látnak el, másokat azonban még a megyei jogú városok vagy más szervezetek.
Szita Károly, az MJVSZ társelnöke, Kaposvár polgármestere (Fidesz–KDNP) szólt arról, hogy Kaposváron jelenleg 2700 regisztrált munkanélküli van, majd hangsúlyozta: „ha az az elképzelés megvalósul, amiről ma beszéltünk, és Kaposvár növekedési zóna lesz, amire rendkívül jó esély van, akkor régi álmunk valósul meg, 2020-ig mindenki dolgozhat Kaposváron, aki munkával akarja önmaga és családja boldogulását biztosítani”. Hozzátette: a növekedési zóna nemcsak Kaposvárnak lesz hasznos, hanem a környező településeknek is, hiszen a városban dolgozók fele onnan jár be.
