A miniszter kiemelte: jobbára szimbolikus, kommunikációs jelzés a tárca új neve (Külgazdasági és Külügyminisztérium), hiszen a külügy felöleli a külgazdasági feladatokat, de az elmúlt időszakban a külgazdaság egy része a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz, illetve a Miniszterelnökséghez tartozott. Most viszont minden eddiginél erősebb külügyminisztérium jött létre.
Navracsics Tibor közölte: külügyminiszterként feladata lesz Magyarország külkapcsolatainak intézése, az ország képviselete, és ez együttműködést és konfliktust is jelenthet. Remélhetőleg minél több területen sikerül együttműködést kialakítani, de ahol szükséges, a magyar érdekek védelmében konfliktus is lehet – vélekedett.
Úgy látja, nagy megtiszteltetés Martonyi János után átvenni a külügyek intézését, ugyanakkor óriási felelősség is. Hozzátette, négy évre vállalta a feladatot, de Orbán Viktor miniszterelnök kifejezte szándékát, hogy az új Európai Bizottság megalakításakor ő legyen Magyarország biztosjelöltje. A politikában „a jövő idő mindig bizonytalan”, most a külügyminiszteri feladatokra kell összpontosítani – mondta.
Navracsics Tibor hangsúlyozta: az új közigazgatási rendszer kialakítása tulajdonképpen véget ért. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) azért jött létre 2010-ben, a magyar politikatörténetben példa nélküli módon azért hoztak létre kifejezetten a közigazgatással foglalkozó tárcát, mert koncentrált erőfeszítésre volt szükség a közigazgatás megújításához. A kormányablak-hálózat kialakítása még hátravan, ez azonban inkább informatikai fejlesztési feladat – tette hozzá.
Elmondta: az új büntető törvénykönyv, a polgári törvénykönyv, az alaptörvény és a sarkalatos törvények azt mutatják, hogy „demokratikus körülmények között Magyarországon négy év alatt ilyen intenzív” törvényalkotás még nem volt, megújult az egész magyar jogrendszer.
Az európai parlamenti (EP-) választással kapcsolatban elmondta: Magyarországon a Fidesz óriási győzelmet aratott, itt nem igaz, hogy a szélsőségek előretörtek volna. Vannak országok, amelyek „büszkén szokták magukat a demokrácia legnagyobb példájaként beállítani és a kelet-európai országokat hibáztatni mindenért”, és ahol most a szélsőségek előretörtek – fogalmazott. Hozzátette: ebben az EU válsága is szerepet játszott, és élénk viták várhatók az új EP-ben az unió jövőjéről. Navracsics Tibor megjegyezte: az Európai Bizottság új elnökét illetően „a játszma még nyílt”.
