A frakcióvezető arra is rámutatott, hogy a választók nemet mondtak a szélsőséges politikai stílusokra és az Európai Egyesült Államokra is, amelynek gondolata ellentétben áll az európai közösség alapító okmányaival, hiszen az Európai Egyesült Államokban nem a nemzetállamok képviselői hoznak döntést, hanem az Európai Parlament vagy annak pártjai, közösségei.
– A Fidesz–KDNP támogatja a miniszterelnököt abban a véleményében, hogy az Európai Bizottság elnökéről ne fölöttünk álló politikai érdekek, hanem az EP nemzetállamok választói által delegált képviselői döntsenek, ez a nemzetek Európájának eszméje – mondta a frakcióvezető.
– Arról is ítélet hoztak a választók, hogy nincs helyük a közéletben azoknak, akik a választók érdeke helyett saját politikai érdekeiket képviselik. Erről szól a jelenlegi önkormányzati választásról szóló vita is – mutatott rá a frakcióvezető –, hiszen Önök azért küzdenek, hogy a fővárosi közgyűlésben a parlamentből kihulló szocialista pártkáderek fizetett állásokat kapjanak.
Ezzel szemben a Fidesz–KDNP azt a nézetet képviseli, hogy az emberek minden, a fővárosi közgyűlésben részt vevő polgármesterről és a főpolgármester személyéről is demokratikusan, közvetlenül dönthessenek. A frakcióvezető szerint ugyanis a közvetlen választás elve a legdemokratikusabb, ezért támogatja a Fidesz az átalakítást, hogy többségben legyenek a közgyűlésben a közvetlenül választott politikusok; másrészt olcsóbbá is válik a rendszer, mert a fővárosi közgyűlésben nem lesznek fizetett pártkáderek, a polgármesterek pedig egy fizetésért látják majd el a feladatukat; és egyszerűbb is lesz, mert sokkal jobban láthatóvá válik, hogy kik kerültek be a főváros jogszabályalkotó testületébe – zárta szavait Rogán.
Rogán felszólalására párttársa, Rétvári Bence reagált. A KDNP-s politikus utalt Bajnai Gordon bő egy éve tett kijelentésére, miszerint egy év múlva ő lesz Magyarország miniszterelnöke. „Nem lett az” – mondta Rétvári, és hozzátette, a bátor ígérettel szemben most ő és a másik önjelölt kormányfőjelölt, Gyurcsány Ferenc is egy független kis csoportban ül a parlamentben. Ebből is látszik – így a politikus –, hogy a választók egyértelmű választ adtak arra a kérdésre, ki vezesse miniszterelnökként az országot.
„A két politikus ennek ellenére sem tartja kudarcnak az országgyűlési és az európai parlamenti választáson nyújtott teljesítményt. Bajnai talán most már bánja azt a korábban tett ígéretét, hogy ha be is kerül, nem fog beülni a parlamentbe. Főképp így utólag bánhatja csak igazán, ha arra gondol, milyen eredményt értek el a szocialisták május 25-én. Lehet, hogy ha előre ismerte volna az MSZP EP-eredményeit, akkor másképp dönt előzetesen” – vélte Rétvári.
Jelezte, szerinte Gyurcsány soha nem fogja feladni a harcot a hatalom visszaszerzéséért, ennek jegyében most igyekszik az MSZP-t is maga alá gyűrni. Mesterházyra utalva hozzáfűzte, az MSZP vezetője levonta a következtetést a csúfos leszereplést követően, míg Gyurcsány és Bajnai ezt nem fogja megtenni.
Az Európai Egyesült Államok létrehozásának tervét illetően az államtitkár elmondta, az uniót eredetileg azért hozták létre, hogy a békét szolgálja, és ez sikerült is. Viszont ez a „bürokratikus vízfej” most már kezd túlságosan is önállóvá válni. „Nem gondolhatja senki, hogy azért, mert Brüsszelben dolgozik, jobban tudná kezelni a helyi problémákat Madridban vagy éppen Helsinkiben, esetleg más uniós városokban, mint az ott lakók” – magyarázta.
Az unió Rétvári értelmezésében közös piacként igenis tud előnyökkel szolgálni, de az nem előny, hanem hátrány, hogy a tagállamoktól messze születnek a fontos döntések. A nemzetállamok bizonyos esetben ugyanis sokkal jobb válaszokkal tudnak szolgálni. Rétvári felszólalása végén jelezte: az EU-nak az uniós polgárok megvédésével is sűrűn kellene foglalkoznia, többek között a nagy multinacionális cégektől.
Korábban az LMP-s Schiffer András azt követelte, hogy a Ház ne tűzze napirendjére a paksi hitelszerződést, amely – mint mondta – 10 milliárd euró értékű devizahitel-ügyletbe kergeti az országot. Azt mondta: a kormány „szervezetten és konspiráltan működött együtt” az orosz féllel az ügylet során.
Szatmáry Kristóf, a nemzetgazdasági tárca államtitkára a dokumentumok nyilvánosságát emelte ki, valamint azt, hogy a nemzeti energiastratégia és a paksi kapacitás-fenntartás 85 százalékos támogatást kapott a parlamentben. A hitelszerződés összhangban van a költségvetés finanszírozási képességével és megfelel az alaptörvény adósságszabályának is – hangsúlyozta. Kiemelte: a beruházás akár 1 százalékkal is növelheti a GDP-t, 40 százalékát magyar vállalkozások valósíthatják meg, amelyek így mintegy 4 milliárd eurónyi megrendelést kapnak.
Gyöngyösi Márton (Jobbik) olyan ügyeket sorolt fel, amelyekkel kapcsolatban szerinte felmerül a gyanú, hogy külföldön döntenek az ország sorsáról. Ide sorolta a Snowden-ügyet, valamint a Bilderberg csoport ülését is. Utóbbival kapcsolatban azt mondta: annak célja egyesek szerint a nemzetállamok felszámolása, a világkormány létrehozása. Bírálta Bajnait, aki szerinte külföldi kapcsolatépítése után kapott meghívást, de kifogásolta, hogy korábban Martonyi János volt külügyminiszter is részt vett a tanácskozáson.
Németh Zsolt, a külügyi tárca államtitkára a kormány fontos feladatának nevezte, hogy kezelje a Bilderberg csoport működéséből fakadó esetleges kockázatokat. A Jobbik feladatának pedig azt nevezte, hogy tisztázza viszonyát Kovács Bélához és „a hazaárulás kérdéséhez”. Az államtitkár is kifogásolhatónak nevezte a meghívottak körét, a többi közt Bajnai idei jelenlétét, „Martonyi János meghívásának viszont örültünk” – mondta –, annak is, ha olyanokat hívnak, akik objektív képet adnak az országról.
Harangozó Tamás (MSZP) az önkormányzati választások budapesti rendjének javasolt megváltoztatását kifogásolta. Borzalmasnak nevezte a választójogi rendszer átalakítását, mert az szerinte minden eddiginél nagyobb aránytalanságot teremt a szavazatok értékében. „A Fidesz szereti és dédelgeti a kamupártokat is” – mondta, emlékeztetve a többes ajánlás rendszerének problémáira. Elmondta, hogy a köztársasági elnökhöz fordulnak előzetes normakontrollt kérve, de ha erre nem kerül sor, akkor aláírásgyűjtésbe kezdenek.
Rétvári, a közigazgatási tárca államtitkára szerint az új rendszer olcsóbb, egyszerűbb és demokratikusabb, hiszen a fővárosi közgyűlésbe bekerülő polgármesterek nem kapnak újabb tiszteletdíjat, az emberek kevesebb voksot adnak le Budapesten, és személyekre, nem listákra szavaznak. Hozzáfűzte: könnyebbé válik a jelöltállítás.
Hoffmann Rózsa (KDNP) a pedagógusnapra emlékezve a tanárok megbecsülése érdekében tett kormányzati intézkedéseket sorolta, a többi közt az életpálya megalkotását. Emlékeztetett: nem nőttek a munkaterhek, miközben béremelést kaptak a tanárok. Szerinte a pedagóguskar létrehozása is azt eredményezheti, hogy emelkedik a pedagóguspályára jelentkezők száma.
